Aki valóban, lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni az elnyomó diktatúráknak. Magyarország soha nem volt diktatúrák bölcsője, az önkényuralmi rendszerek ott soha nem tudtak mély gyökeret ereszteni - mondta az államfő.
2023. október 23. 00:18
A Sándor-palota által közreadott képen Novák Katalin köztársasági elnök beszédet mond az 1956-os forradalom és szabadságharc emléknapja alkalmából a helyi magyar közösség előtt a melbourne-i Magyar Központban 2023. október 22-én. MTI/Sándor-palota
A magyar a szabadság nyelve - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve Melbourne magyar közössége előtt vasárnap Ausztráliában.
A Magyar Központban rendezett ünnepségen a köztársasági elnök kiemelte: október 23. a diaszpóra legnagyobb ünnepe, ezen a napon van mit éltetni és van mit siratni.
Éltetjük magyarságunkat, a szabadság szeretetét, a magyar nemzet határok feletti, magától értetődő összetartozását. Siratjuk azokat, akik életüket és vérüket adták a szabadságunkért, siratjuk a közénk ékelődött fizikai távolságot, a megharcolt életeket, a családok szétszakítottságát, a kényszerű emigrációt - fogalmazott Novák Katalin.
Október 23-dikában benne vannak az anyaországi, a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarok is - mutatott rá, hozzátéve: ma azt ünnepeljük, ami megkérdőjelezhetetlenül összeköt bennünket, hiszen közös a nyelvünk, a történelmünk és az ünnepeink.
Arra is emlékeztetett, hogy a kivívott szabadságért nap mint nap meg kell küzdeni. "Nemcsak lehetőségünk, hanem kötelezettségünk is tenni azért, amiért 1956 ősei küzdöttek, egy szabad és erős magyar nemzetért" - fogalmazott az államfő Melbourne-ben.
Novák Katalin kiemelte, hogy a világ magyarságával köztársasági elnökként alkotmányos feladata és felelőssége foglalkozni, első útja Ausztráliában a diaszpórában élő magyarokhoz vezetett. Hozzátette, hogy elnöksége öt éve alatt a világ távoli pontjain szétszórt, összes nagyobb magyar közösséget felkeresi majd. Felidézte, hogy Torontóban ugyanúgy templomot és közösségi házat avattak a magyar közösséggel, mint ahogyan néhány nap múlva teszik majd ugyanezt Brisbane-ben.
Novák Katalin elmondta, hogy az ünnepség előtt ellátogatott az Árpád Idősek Otthonába, ahol csak magyarok élnek, akik közül többen felidézték, hogyan élték át 1956 októberét.
A magyar a szabadság nyelve - hangsúlyozta Novák Katalin, kiemelve: aki valóban, lényegileg is érti a magyart, az soha nem fog behódolni az elnyomó diktatúráknak. Magyarország soha nem volt diktatúrák bölcsője, az önkényuralmi rendszerek ott soha nem tudtak mély gyökeret ereszteni.
Felidézte az 1956-os melbourne-i nyári játékokat, amely "minden idők legeredményesebb magyar olimpiai szereplése helyett a legdrámaibb lett". Mint mondta, 1956 olyan erkölcsi alapot ad, amelyre a ma döntéseit is építhetjük.
Ezért is egyesítettük újra a nemzetet jogi értelemben is, ezért adunk magyar állampolgárságot és választójogot a határainkon kívül élő magyar honfitársaknak - mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: megüzentük a szélrózsa minden irányába, hogy minden magyar egyenlő, éljen bárhol a világon, mert "a magyar az magyar, s pont".
Mi, magyarok, világnemzet vagyunk - fogalmazott a köztársasági elnök, hozzáfűzve: nem azért váltunk világnemzetté, mert így akartuk, hanem mert a történelem így alakította.
Az Ukrajnában és a Közel-Keleten zajló háborúra utalva elmondta, hogy Magyarország elítéli Oroszország és a Hamász agresszióját, és szeretné elkerülni az eszkalációt. Kiemelte továbbá azt is, hogy "az ártatlan áldozatok és a béke mellett vagyunk, mert békét kíván a magyar nép. Mi, magyarok békét szeretnénk, szeretnénk megőrizni a nehezen megszerzett békés életünket" - hangsúlyozta.
A megemlékezést követően Novák Katalin köztársasági elnök Magyar Bronz Érdemkereszt kitüntetést adott át Paska Marcella néptáncoktatónak, a Melbourne-i Magyar Televízió elnökének az ausztráliai Victoria államban élő magyar közösségek megmaradásáért és a magyar kultúra ápolásáért végzett munkája elismeréseként.
A rendezvényen beszédet mondott Marót Márta, a Victoriai Magyar Tanács (VMT) elnöke is, valamint koszorút helyeztek el az 1956-os emlékműnél.
Novák Katalin vasárnap délelőtt istentiszteleten vett részt a Magyar Református Templomban, ahol Balog Zoltán püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke hirdetett igét. A püspök a lélek megérkezésének fontosságáról, az együttlét, egymás megértése, az összetartozás jelentőségéről szólt. Beszélt a napi igeolvasás fontosságáról. Emlékeztetett arra is, hogy a reformáció napja alkalmából Brisbane városában magyar református templomot fognak szentelni.
Az lenne ésszerű, ha nem akarnánk a faanyagokat műanyagokkal kiváltani, éppen ellenkezőleg, minél több műanyagot kellene kiváltani fával. Csakhogy egy ilyen politikai döntéshez nagyon hiányzik valami a közéletből, ez pedig a „Józan Paraszti Ész”.
Franciaország 2023-ban kiutasított egy 39 éves üzbég migránst az Emberi Jogok Európai Bíróságának tiltása ellenére. Görögország szintén figyelmen kívül hagyja a Bíróság egyes ítéleteit, amikor a migránsokat Törökországba toloncolja vissza polgárainak védelmére hivatkozva.
Rétvári Bence kitért arra, hogy a betegek egyre inkább a gyors és kényelmes ügyintézést választják, a digitális egészségügyi rendszer egyre inkább a hétköznapok részévé válik. Az EgészségAblakban bármikor, bárhonnan lehet szakrendelőbe időpontot foglalni, akár otthonról, a buszról, a strandról, az edzőteremből, éjjel, nappal - sorolta az államtitkár.
Napról napra olvassuk, hogy katolikus tanárokat, csak azért, mert katolikusok, vesszőfutás alá vesznek, ostorhegyre vesznek és lépésről lépésre szisztematikusan organizálva támadnak, csak azért, mert katolikus, hitbuzgalmi társaságoknak tagjai.
Bakondi György úgy látja: nem utolsósorban a lakosság félelmeit érzékelve és az időközi választások eredményeit tükröző politikai változásokra reagálva a tagállamok felismerték, hogy nemzetállami szinten kell erőfeszítéseket tenni, mert az Európai Uniótól nem várható, hogy ezt a rendkívül fontos közbiztonsági, közegészségügyi és szociális helyzetet kezeljék.