Harrach Péter kiemelte, az emlékezetpolitika a közéleti tevekénység olyan területe, amelyen nincs helye pártpolitikai küzdelmeknek, mert az identitást és az egységet szolgálja, a múlt értékeit a jelen felelősségének tudatában továbbítja a következő generációnak.
2025. január 15. 14:08
Harrach Péter - kdnp
Minden közösségnek szüksége van emlékezésre, hogy megtalálja a gyökereit - mondta a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke a szervezet fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett konferencián szerdán, Budapesten.
Harrach Péter kiemelte, az emlékezetpolitika a közéleti tevekénység olyan területe, amelyen nincs helye pártpolitikai küzdelmeknek, mert az identitást és az egységet szolgálja, a múlt értékeit a jelen felelősségének tudatában továbbítja a következő generációnak.
A bizottságot azért hozták létre, hogy védelmezze a nemzeti önazonosságot, amely a történelemben gyökerezik, az elmúlt 25 év pedig bebizonyította, hogy szükség van a szervezetre, amely egy "életképes szerveződés", erejét pedig a sokszínű szakmai tudás adja - mondta az elnök.
Az életképesség szempontjából azonban fontos az is, hogy a testület reagálni tudjon a változó világ kihívásaira is, hiszen az utóbbi évtizedekben olyan változások történtek, amelyek érintik az emlékezetpolitika területét is: megjelentek a nyugati társadalmakat felforgató ideológiák és mozgalmak, amelyeknek valóságtorzító hatása is van - hívta fel a figyelmet Harrach Péter.
Példaként megemlítette a nyílt társadalom elméletét, amely - mint mondta - minden természetes és hagyományos közösséget gyengíteni, ellehetetleníteni igyekszik annak érdekében, hogy az egyén családi és nemzeti közössége által formált identitását egy vegyes kultúrájú globalista társadalom polgárának önazonosságává formálja.
Különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra, hogy semlegesítsék azt a hatást, amely a természetes értékeket és közösségeket támadó eszmék gyakorolnak rájuk
- jelentette ki. Hozzátette, hogy ennek érdekében hazaszeretettel és nemzeti tudattal kell bemutatni a történelmi tényeket.
Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének (NÖRI) főigazgatója a szervezet elmúlt öt évének eredményeit mutatta be.
Beszámolója szerint a Fiumei Úti Sírkertben számos új kezdeményezést indítottak, hogy egyfajta szabadtéri múzeumot, kulturális teret hozzanak létre, és bevonzzák a fiatalokat: koncerteket, irodalmi előadásokat, diáknapokat, értékközpontú "celebsétákat" szerveztek és új emlékhelyeket alakítottak ki, a Nemzeti Sírkertben pedig "okos parcellaköveket" helyeztek el annak érdekében, hogy "a sírokban nyugvók eljussanak a nagyközönséghez".
Elindították továbbá a Nemzeti Emlékezetpedagógiai Programot, amelynek keretében a köznevelési intézményekben tanulók szervezetten, állami támogatással látogathatnak meg nemzeti és történelmi emlékhelyeket, valamint dolgoznak a határon túli magyar emlékhelyek regisztrálásán és létrehozásán is - ismertette Móczár Gábor.
A konferencián második alkalommal adták át a NÖRI által alapított Nemzeti Emlék-őr díjakat, amelyeket a magyar nemzeti emlékezet ápolása érdekében kimagaslót alkotóknak ítélnek oda.
Elismerésben részesült Szakály Sándor a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság alapító tagja és jelenlegi elnökhelyettese.
A méltatás szerint sokat tett a Nemzeti Sírkert kialakítása, valamint a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek hálózatának létrehozása érdekében, különösen nagy részt vállalt az arra érdemes katonák és sportolók emlékének megőrzésében, a hősies magyar katonai múlt ápolásában.
Weszelovszky Zoltán, a bizottság alapító tagja a temetkezési törvény kidolgozásában és a bizottság létrehozásában végzett aktív közreműködéséért, Nemzeti Sírkert kialakítása, valamint a Nemzeti és Történelmi Emlékhelyek hálózatának létrehozása érdekében végzett munkájáért, valamint az arra érdemes magyar mérnökök, pedagógusok, művészek, színművészek és a filmes szakma nagy személyiségeinek emlékének megőrzésében végzett tevékenységéért vehette át az elismerést.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
Rossi: nos, szerintem a bíró azt hitte, hogy egy birkózómeccset vezet, nem focit. Rengeteg szabálytalanságot elengedett, gondoljunk csak a Varga Barnabás ellen elkövetett könyöklésre, a Sallai Roland piros lapja előtti esetre...
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
