A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
2025. január 22. 23:22
Matolcsy György – mnb.hu
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ünnepélyes keretek között, a megújult Szabadság téri székházában mutatta be "Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” című kiadványát. A kötet fő célja, hogy megismertesse az olvasókkal a napjainkat és jövőnket alakító, történelmi jelentőségű változásokat, többek között a klímaváltozás, a technológiai forradalom, a digitalizáció és a geopolitikai átalakulás területén.
2020-as évtizedben a nagy átmenetek korába értünk.
Számos megatrend fordulóponthoz érkezett. Ezen folyamatok ismerete felértékelődik, mivel iránytűként és térképként szolgálnak az előttünk álló kihívások felismeréséhez és a megfelelő jövőbeli stratégiák kialakításához is.
A jegybank „Megatrendek – A világunkat formáló 64 alapvető megatrend” címmel mutatta be legújabb kiadványát, melynek elkészítésében a Magyar Nemzeti Bank és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakértői vettek részt.
A kiadvány összesen 8 fejezetben mutat be 64 olyan megatrendet, amelyek alapjaiban határozzák meg életünk kereteit és az előttünk álló évtizedeket. Áttekintést nyújt többek között a klímaváltozás, a digitalizáció, a geopolitikai átalakulás és a demográfiai folyamatok területén érvényesülő megatrendekről.
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke nyitóbeszédében kiemelte, hogy a kiadvány több tudományterület fúzióján alapul, így épít a rendszerelmélet, a kvantumfizika, a geopolitika és a fenntarthatóság elemeire is. Napjainkban az összetett rendszerek korában élünk, amelyek törvényekkel, szabályokkal és mintázatokkal jellemezhetőek. Ezeket hozzák létre és tartják fent a megatrendek. A jegybankelnök kiemelte, hogy léteznek olyan alapvető megatrendek, amelyeket érdemes ismernünk a jövő kihívásaira való felkészülés során: ilyen a Pareto-elv, a 4T (Tudás, Tehetség, Tőke, Technológia) és a történelmi ciklusok ismerete is.
mnb.hu
A Pareto-szabály alapján sok esetben az eredmények 80 százaléka a ráfordítások mindössze 20 százalékából származik.
A világ gyorsulásával párhuzamosan a Pareto-arány hatványai is előfordulhatnak: a 20 százaléknak is van egy döntő jelentőségű 20 százaléka, ami az eredmények 64 százalékát előidézi, és ha a sort tovább folytatjuk, eljuthatunk akár oda, hogy erőforrásaink mindössze 1 százaléka hozhatja el eredményeink mintegy felét.
Matolcsy György rámutatott, hogy a megatrendek közül kiemelkedik három szupertrend: a klímaváltozás, a technológiai forradalom és a geopolitikai átalakulás.
Hangsúlyozta, hogy a 4T képlete alapján az lesz sikeres, aki a tudás, a tehetség, a tőke és a technológia fúzióját meg tudja valósítani.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke prezentációjában a három szupertrend mellett kiemelte a demográfiai folyamatokat is, mint jelenünket és jövőnket döntően meghatározó változást. Hangsúlyozta, hogy a nagy átmenetek korszakát éljük, amikor a változások összessége kritikus nagyságot ér el. Nemcsak a változások mennyisége haladja meg az eddigieket, hanem azok sebessége is felgyorsult a korábbiakhoz képest, emellett több megatrend is fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évszázadban a világgazdaság exponenciális pályán növekedett, amelynek fontos hajtóereje volt a népességszám emelkedése és az összekapcsoltság növekedése, ugyanakkor ez a természeti erőforrások túlzott felhasználásával, továbbá a vagyoni és jövedelmi egyenlőtlenségek szélesedésével járt együtt.
A prezentációt követően kerekasztal-beszélgetésre került sor Baksay Gergely, a jegybank ügyvezető igazgatója, Csizmadia Norbert, a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, Holczinger Norbert, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Szalay Zsolt, a BME tanszékvezetője részvételével, akik egyetértettek abban, hogy a jövő megnyeréséhez elengedhetetlen a megatrendek alapos ismerete.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
