A skót kormánynak felhatalmazása van a függetlenség kivívására
Jogosultságnak nevezi az amerikai tudós azt a tünetet, amelyben a nárcisztikusok úgy érzik, hogy különleges bánásmódra jogosultak. Például egy adott televízióban nekik szerepelniük kell, többet, mint az ellenfeleknek. Az akaratukkal szembeszegülés dühkitöréshez vezethet: például élő műsorban kirohannak egy tv-stúdióból.
2024. június 21. 07:50
hu.gov-civ-guarda.pt/scotland
A skót kormánynak demokratikus felhatalmazása van Skócia függetlenségének kivívására, mivel a legutóbbi skóciai parlamenti választáson a függetlenséget pártoló erők kerültek többségbe - mondta vasárnap John Swinney skót miniszterelnök.
Swinney, a Skóciában kormányzó, függetlenségre törekvő Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában kijelentette: Skócia függetlenné válásával lehet csak felszámolni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) "pusztító" skóciai következményeit.
A skót miniszterelnök megerősítette azt a skót kormányzati álláspontot, hogy Skóciát kifejezett akarata ellenére kényszerítette a londoni kormány a kilépésre az Európai Unióból, és ez is indokolja, hogy újabb függetlenségi népszavazásra van szükség.
Swinney arra utalt, hogy a brit EU-tagságról 2016-ban tartott referendumon országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, a skótok 62 százaléka viszont a bennmaradásra voksolt. Az SNP azóta rendszeresen hangoztatja, hogy elengedhetetlenné vált az újabb függetlenségi népszavazás, mivel Skóciát egyértelműen kinyilvánított bennmaradási szándéka ellenére London távozásra kényszerítette az EU-ból.
A skót függetlenségről 2014 szeptemberében már tartottak egy népszavazást, de akkor az elszakadást ellenzők győztek 55 százalékos többséggel.
A vasárnapi BBC-műsorban a skót miniszterelnök viszont azzal érvelt, hogy a 2021-es skóciai parlamenti választáson is többségbe kerültek a függetlenségre törekvő erők, és ez azt jelenti, hogy a skót választók demokratikus felhatalmazást adtak a skót kormánynak a függetlenséget célzó politikai program folytatására.
John Swinney kitérő választ adott arra a kérdésre, hogy mi lesz a sorsa ennek a politikának, ha a júliusi 4-i nagy-britanniai országos parlamenti választásokon az SNP nem nyeri el a londoni alsóházban Skóciának járó mandátumok többségét.
Skóciát 59 mandátum illeti meg a brit parlament 650 tagú alsó kamarájában, és a júliusi választások kiírása után feloszlatott előző parlamentben ebből 43-at a Skót Nemzeti Párt képviselői töltöttek be. A közvélemény-kutatási eredmények szerint azonban a jövő havi választásokon a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt jelentősen előretör Skóciában is az SNP rovására.
Swinney e hét közepén mutatta be a Skót Nemzeti Párt választási programját, amelyben az újabb függetlenségi népszavazás célkitűzése mellett szerepel az is, hogy ha Skócia elnyeri függetlenségét, akkor önálló országként visszalép az Európai Unióba.
A Munkáspárt, amely a közvélemény-kutatási eredmények szerint várhatóan jelentős többséggel megnyeri a július 4-i brit parlamenti választásokat, sem a skóciai függetlenségi törekvéseket, sem Nagy-Britannia újbóli EU-csatlakozását nem pártolja.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.