A férfi azt is bevallotta, hogy a terrortámadás végrehajtása előtt kiképzésben részesült, és az akcióhoz minden eszközt biztosítottak számára. Elmondták neki a feladatát, ami az volt, hogy csak menjen be az épületbe és lőjje le az embereket.
2024. március 23. 16:43
daily mail
Félmillió rubelt, azaz közel kétmillió forintnak megfelelő összeget kapott az a férfi, aki részt vett a péntek esti krasznogorszki terrortámadásban – erről maga a merénylő számolt be, miután őrizetbe vették.
A beszélgetést videóra vették, amelyből az is kiderült, hogy bár a támadót elfogták, az ígért pénznek csupán a felét kapta meg, a terrortámadással kapcsolatban pedig egy ismeretlen személy kereste meg korábban.
A férfi azt is bevallotta, hogy a terrortámadás végrehajtása előtt kiképzésben részesült, és az akcióhoz minden eszközt biztosítottak számára. Elmondták neki a feladatát, ami az volt, hogy csak menjen be az épületbe és lőjje le az embereket.
A vallomásból kiderült, az 1998-ban született férfi március 4-én érkezett Oroszországba Törökországból.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
