A kereszténységet nemcsak fizikai fenyegetések érik szerte a világban, hanem politikailag is hatalmas nyomással, kihívásokkal szembesül, a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás pedig kulturális és terrorfenyegetettséget is jelent - mondta Varga Judit.
2023. október 30. 22:32
A londoni Magyar Ház – szeretlekmagyarorszag
A kereszténység a világ legnagyobb, legbefolyásosabb, egyben legüldözöttebb vallása, és a hétfő este Londonban megnyílt Kereszt-tűzben című kiállítás - amely az üldöztetésnek kitett keresztények helyzetét mutatja be - a kereszténység melletti kiállás nagyon erős üzenetét hordozza - mondta a rendezvényen az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke.
Varga Judit a kiállítás helyszínén, a Londoni Magyar Házban a közmédiának nyilatkozva úgy fogalmazott: amikor Magyarország az Európai Unióban az Európa jövőjéért aggódó migrációs politikát képviseli, annak része a Hungary Helps (Magyarország segít) címmel meghirdetett program is.
"Nemcsak a levegőbe beszélünk ugyanis, amikor azt mondjuk, hogy a migrációt kiváltó okokat kell kezelni, és nem a problémákat, nem a konfliktusokat kell Európába hozni" - jelentette ki a bizottsági elnök.
A kereszténységet nemcsak fizikai fenyegetések érik szerte a világban, hanem politikailag is hatalmas nyomással, kihívásokkal szembesül, a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás pedig kulturális és terrorfenyegetettséget is jelent - mondta Varga Judit.
Hangsúlyozta: a Londonban hétfőn este megnyílt kiállítás a politikusok felelősségére is rávilágít. A konkrét segítség mellett ugyanis a politikai szerepvállalásra és kiállásra is nagyon nagy szükség van, mivel a fősodorbeli politikai irányzatok igyekeznek elnyomni a keresztények hangját.
A következő európai parlamenti választásokon "egy feladatunk van: az, hogy bátran kiálljunk értékeink mellett és megmutassuk, hogy van működő alternatíva, az európai életmód védelme a tét. Ha elveszítjük kereszténységünket, elveszítjük önmagunkat" - mondta Varga Judit.
A londoni kiállítás megnyitóján a bizottsági elnök beszédet is mondott, amelyben úgy fogalmazott: nem szabad elfeledkezni arról, hogy Európában a kereszténység, a keresztény örökség és hagyomány az a közös nevező, amely lehetővé teszi a nemzetállamok közötti szélesebb együttműködést.
Varga Judit hozzátette: Magyarország azon kevés európai nemzet közé tartozik, amelyeknek volt bátorságuk ahhoz, hogy belefoglalják alkotmányukba, alaptörvényükbe keresztény mivoltukat.
Hozzátette: a jelenlegi időszakban, amikor a nyugati civilizáció súlyos demográfiai válsággal kénytelen szembenézni, Magyarország a tömeges és ellenőrizetlen bevándorlás helyett a család intézményében bízik.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
