Az EU migrációs terrorja szétveri a nemzeti önrendelkezést
A korrupt vagy megzsarolt EU-politikusok migrációs terrort akarnak zúdítani az unió tágallamaira.
2023. december 22. 11:59
Iszlám katonák civil álöltözetben: őket akarja a kontinensre zúdítani az EU – police
Miután az Európai Unió döntéshozó testületei megegyeztek a migrációs paktumban, a nemzetállamoknak nem lesz beleszólásuk abba, kit telepítenek a területükre - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Bakondi György szerint az Európai Unió tagállamai rövid időn belül érzékelni fogják, hogy azok a negatív jelenségek, amelyek miatt a schengeni térség nyitott határait lezárták és határellenőrzést vezettek be, a most elfogadott paktum nem oldja meg. Pedig - tette hozzá - rendkívüli érdek lenne, hogy a külső határok szigorú őrizete mellett megőrizzük a belső határok átjárhatóságát.
A paktumról azt mondta, éppen azt a két kérdést rendezi furcsán, amiből a legtöbb probléma adódik. Az egyik az, hogy a nemzetállamnak nincs beleszólása abba, kiket akarnak betelepíteni a területére a kvóták szerinti elosztási rendszerben, a másik a befogadási eljárás. Ez utóbbit megtapasztalták 2015-ben, mutatott rá a főtanácsadó, amikor - minden okmányukat eldobva - a migránsok kijelentették, hogy politikai üldözöttek. Őket nyílt táborokba kellett irányítani, ahol "jól megvacsoráztak", majd tovább indultak. Négyszázezren léptek akkor be, de 370 ezer menekülteljárást kellett megszüntetni, mert közben eltűnt az, akinek a kérésére elindították - idézte fel.
Ha nem tudják azt a bevált magyar gyakorlatot beépíteni az európai rendszerbe, hogy az Európai Unió határain kívül, a magyar, vagy másik tagállam követségén benyújtott menekültügyi kérelem elbírálását ott kell megvárniuk, akkor nem éri el azt a célt, amit a megszavazói reméltek - fejtette ki Bakondi György.
Magyarország nem értett egyet ezzel a döntéssel - húzta alá. Bakondi György úgy vélte, még sok lehetőség marad a magyar kormány előtt, annak érdekében, hogy megakadályozza ezt a "végiggondolatlan" és "súlyos következményekre vezető" rendszert.
A főtanácsadó az M1 aktuális csatornán arra is rámutatott: nem véletlen, hogy a jelenleg zajló nemzeti konzultációban ez a kérdés is napirenden van. Mint mondta, szeretnék megismerni, hogy gondolkodnak az emberek a paktumról, erről az európai elgondolásról, aminek a negatívumi már most jól látszanak.
Hozzátette, ha erős politikai támogatást kap a kormány, akkor a nemzeti konzultáció is segíteni fogja, hogy ebben a kérdésben is a nemzeti érdekeket szolgálja.
"Ugyanezt tettük 2015-ben is, megkérdeztük a magyar embereket, mit csináljunk: engedjük, hogy áthaladjanak, vagy oltalmazzuk a szuverenitásunkat. Akkor az emberek 80 százaléka azt válaszolta, ne engedjük, őrizzük a határainkat" - fogalmazott a főtanácsadó, majd kijelentette: a nemzeti konzultáció alkalmas arra, hogy a magyar emberek véleményt nyilvánítsanak.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
