A különleges 200 Ft-os pénzérme 1 millió példányban kerül forgalomba, míg az ezüst emlékérmék hatezer, a színesfém változatok nyolcezer példányban verhetőek. Az emlékérméket Kósa István éremművész, a 200 Ft-os megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.
2024. október 4. 20:26
A Magyar Nemzeti Bank október 6-án, az aradi vértanúk emléknapján 13 szögletű belső peremmel ellátott, nagy méretű 30 000 Ft-os címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 Ft-os címletű színesfém változatát bocsátja ki a magyar függetlenségért életüket adó mártírok kivégzésének 175. évfordulója alkalmából. A jegybank az emlékérmék mellett hazánk első alkotmányos miniszterelnöke, Batthyány Lajos tiszteletére a 200 Ft-os forgalmi érme emlékváltozatát is kibocsátja – jelnettte a Gondolának az MNB.
A különleges 200 Ft-os pénzérme 1 millió példányban kerül forgalomba, míg az ezüst emlékérmék hatezer, a színesfém változatok nyolcezer példányban verhetőek. Az emlékérméket Kósa István éremművész, a 200 Ft-os megújult tematikai oldalát Kovács Zoltán szobrászművész tervezte.
Az 1848-49. évi szabadságharcban betöltött szerepük miatt 175 évvel ezelőtt, 1849. október 6-án a forradalom 13 honvédtisztjét Aradon kivégezték. Ugyanezen a napon Pesten hazánk első alkotmányos miniszterelnökén, Batthyány Lajoson is végrehajtották a halálos ítéletet. Az 1848-as bécsi forradalom és Theodor Baillet von Latour császári hadügyminiszter meggyilkolásának első évfordulójára időzített kivégzéssorozat a levert szabadságharc utáni megtorlások tetőpontja volt. A Magyarországon teljhatalommal felruházott Haynau rendelkezésére a magyar nemzeti függetlenségért és önrendelkezésért küzdő katonai vezetőket golyó és kötél általi halálra ítélték. Kivégzésükre a következő sorrendben került sor: golyó által Dessewffy Arisztid, Lázár Vilmos, Schweidel József, Kiss Ernő; kötél által Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György, Knezić Károly, Nagysándor József, Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly. A 13 mártír honvédtiszt a szemtanúk szerint emberfeletti bátorsággal viselte a rájuk kiszabott ítéletet. Batthyány Lajost a pesti Újépület mögötti Fapiacon, a mai Batthyány-örökmécses helyén végezték ki, majd a ferencesek belvárosi templomában temették el, de végső nyugalomra a Fiumei úti sírkertben lelt nyilvános újratemetése után.
Batthyány Lajos és a 13 aradi vértanú kivégzésének 175. évfordulója alkalmából az MNB 200 Ft-os forgalmiérme-emlékváltozatot, valamint nagy méretű, 13 szögletű belső peremmel ellátott, 30 000 Ft-os címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 Ft-os címletű színesfém változatát bocsátja ki a nemzeti gyásznapon.
mnb
A kibocsátásra kerülő 200 forintos forgalmiérme-emlékváltozatok névértékes oldala megegyezik a jelenleg forgalomban lévő 200 forintos érme címletoldalával, a tematikus oldalon azonban a megszokott Lánchíd-ábrázolás helyett lent, a peremig kifutóan gróf Batthyány Lajos mellképe látható, amely Barabás Miklós olajfestménye alapján készült. A gyöngysorszegélyen belül, bal oldalon, lent, vízszintesen a „2024” verési évszám, fölötte, köriratban a „BATTHYÁNY”, jobb oldalon, köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat olvasható. A feliratokat fent, két vízszintes sorban Batthyány Lajos kivégzésének időpontját jelölő „† 1849. OKTÓBER 6.” felirat választja el egymástól – zárul a Gondolához eljuttatott MNB-jelentés.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
