Kárpád-medencei ünnep a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem rendezvény. Gyökerei a magyar ősi művelődésbe nyúlnak vissza.
Utoljára frissítve: 2024. április 19. 17:17
2024. április 19. 13:45
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédet mond a Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepségén a partiumi Kaplonyban 2024. április 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt
A Magyarok kenyere - 15 millió búzaszem program idei nyitórendezvényét, a Kárpát-medencei búzaszentelést Erdélyből, Partiumból, Felvidékről, Délvidékről és Kárpátaljáról érkezett gazdák jelenlétében tartották meg a romániai Kaplonyban.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a település határában zöldülő búzamező mellett tartott ünnepségen azt mondta, a Magyarok kenyere ünnep, a búza- és kenyérszentelés ünnepe az egységről szól, a magyar nemzet egységéről.
A Magyarok kenyere annak az egységnek a szimbóluma, hogy bárhol is élünk a Kárpát-medencében, a nagyvilágban, ugyanannak a nemzetnek, a magyar nemzetnek vagyunk a tagjai - hangoztatta.
Bárhol teremjen is a 15 millió búzaszem, ha kenyér lesz belőle, már nem lehet szétválasztani, hogy melyik szem honnan került bele - mondta Semjén Zsolt megjegyezve, hogy a különböző magyarlakta területeken termett búzaszemekből készült kenyér jól szimbolizálja a magyar nemzet egységét.
Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár is azt hangsúlyozta: a Magyar kenyér program bizonyítja, hogy a magyarság összetartó közösség.
Azt mondta, a földművelésnek ritmusa van, ami a természet rendjéhez igazodik. Fontosnak nevezte, hogy megmutassák az embereknek az agrárium világát, mert sokan nem tudják mennyit kell a gazdáknak a földeken, az állatok között dolgozni ahhoz, hogy élelem kerüljön az asztalra.
Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) elnöke köszönetet mondott a Kárpát-medencei gazdáknak, akik megtermelik a kenyérnek valót. Azt mondta: nehéz időket élünk, de a hitünkből fakadó erő mindenen átsegít.
A gazdaember élni akar, alázattal végzi a munkáját, érzi a felelősségét a nemzetért, minden egyes polgárért - hangsúlyozta Jakab István, s jelezte a Magyarok kenyere program keretében már százezer rászorulót tudnak segíteni évente, támogatják nehéz helyzetükben a kárpátaljai magyarokat és az árvákat is.
Luzsi József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) alelnöke a négyszázezer tagot tömörítő szervezet nevében mondott köszönetet a gazdáknak, akik akkor támogatták felajánlásaikkal a programot, amikor nehéz helyeztben voltak, amikor aszály tizedelte a termést. A sarjadó vetés a folytonos megújulást, az aranyló kalász a bőséget jelképezi, a búzából készült kenyér pedig életben tart bennünket - mondta.
Magyar Lóránd Bálint, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) parlamenti képviselője azt mondta, jelképes helyszín a búzaszentelésre Kaplony. A településhez tartozó földek 80 százaléka mezőgazdasági terület, több mint 140 gazdaság működik a faluban, s a gazdák 80 százaléka fiatal.
A beszédek után az egyházak képviselői megszentelték, illetve megáldották a kaplonyi búzatáblákat.
A Magyarok Kenyere - 15 millió búzaszem program Kárpát-medencei búzaszentelő ünnepsége a partiumi Kaplonyban 2024. április 19-én. MTI/Czeglédi Zsolt
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
Rossi: nos, szerintem a bíró azt hitte, hogy egy birkózómeccset vezet, nem focit. Rengeteg szabálytalanságot elengedett, gondoljunk csak a Varga Barnabás ellen elkövetett könyöklésre, a Sallai Roland piros lapja előtti esetre...
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
