Elképesztő adatok Bécsből: az általános és középiskolások többsége ma már muszlim, nem keresztény
Bécs városa által idén is felmérés készült az általános és középiskolások között a vallási meggyőződésükről. Az eredmény sokkoló: a diákok többsége ma már muszlim hitű, nem keresztény.
2025. április 17. 17:41
Az osztrák főváros által készült felmérés rámutatott, hogy a vallási hovatartozásuk szerint a bécsi iskolákban először a muszlim gyerekek képviselik a legnagyobb csoportot 41,2 százalékkal, ráadásul a tendencia emelkedő. Tavaly még 39,4 százalék volt a muszlimok aránya. A keresztény diákok aránya ma már csak 34,5 százalék.
A keresztény vallású tanulók aránya 34,5 százalék. A római katolikus gyerekek aránya 17,5 százalék, az ortodoxoké 14,5 százalék. A következő helyeken a vallási hovatartozás nélküli gyerekek (23 százalék), a buddhizmus (0,2 százalék) és a judaizmus (0,1 százalék) állnak. Az egyéb vallási közösségek aránya 0,9 százalék. A felmérésben összesen mintegy 112 600 általános, közép- és speciális iskolákban, valamint politechnikumi iskolákban tanuló gyermek vett részt.
Bettina Emmerling, Bécs város alpolgármestere, állami oktatási tanácsnok közölte, hogy a vizsgálatok azt is mutatják, hogy a bécsi muszlim fiatalok nemcsak lényegesen vallásosabbak, hanem egyre inkább lekicsinylő attitűdökkel is rendelkeznek. Megjelenik esetükben az antiszemitizmus, az LMBTQ emberekkel szembeni ellenségeskedés, valamint a férfiak és nők közötti egyenlőség elutasítása.
A politikus kijelentette: Bécsben senki ne alapozza életmódját a nőkkel, a kisebbségekkel, az állammal vagy a demokráciával ellenséges vallási szövegek fundamentalista értelmezésére.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
