A Széchenyi István által nekilendített balatoni hajózás felbecsülhetetlen magyar érték: 177 éves múltra tekinthet vissza.
Utoljára frissítve: 2023. április 8. 16:13
2023. április 8. 13:32
Néptáncegyüttes tagjai köszöntik a Bahart munkatársait a 177. balatoni hajózási szezon megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a balatonfüredi hajóállomáson 2023. április 8-án. MTI/Katona Tibor
A balatoni hajózás nem „csak" turisztikai, hanem fölbecsülhetetlen művelődési érték is. Az utóbbi 177 évben kiváló magyar hajósok fejlesztették, s kínáltak élményt kicsinek, nagynak a szelíd vagy néha tarajos hullámverésben.
Zászlófelvonás a 177. balatoni hajózási szezon megnyitása alkalmából tartott rendezvényen a balatonfüredi hajóállomáson 2023. április 8-án. MTI/Katona Tibor
Utasok szállnak fel a Szent Miklós hajóra a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) 177. hajózási szezonjának első napján a balatonfüredi hajóállomáson 2023. április 8-án.
Nagyszombaton elindult a 177. balatoni hajózási szezon, amelyben a Balatoni Hajózási Zrt. (Bahart) a korábbiaknál több programhajóval és főszezoni járattal várja az utasait - hangzott el a társaság szezonnyitó sajtótájékoztatóján, a Szent Miklós hajó fedélzetén.
Veigl Gábor, a Bahart vezérigazgatója elmondta, nagyon eredményes év volt a tavalyi szezon, idén legalább ilyen évet szeretnének zárni. A 2022-es hajózási szezonban csaknem 700 ezer utas utazott a cég személyhajóin, közel 1,4 millió a kompjáratain, továbbá 450 ezer gépjárművet és több mint 110 ezer kerékpárt szállítottak a tó egyik partjáról a másikra. Az idei kompforgalom eddig 4 százalékkal elmaradt a várttól, aminek fő oka az időjárás alakulása volt - tette hozzá.
Az igényekre reagálva idén már tavasszal több programhajót indít, és ahol lehet mintegy 20 százalékkal növeli azok kapacitását a társaság. Néhány járat hamarabb indul el tavasszal, mint a korábbi években, a főszezonban pedig sűrítik a hajóindításokat a legnépszerűbb útvonalakon - ismertette a legfőbb változásokat a vezérigazgató.
Kitért arra is, hogy tavaly sikeres volt a cég vitorláskikötő ágazata, amely idén is teljes kapacitással működik, valamint rekord eredménnyel zárta az évet a vízépítő ágazat is. A Bahart 2022-ben 4,3 milliárd forintos árbevételt ért el, ami 11 százalékkal múlta felül az előző évi adatot - tette hozzá.
A vezérigazgató az MTI-nek nyilatkozva elmondta, a 75 százalékban állami, 25 százalékban 21 tóparti önkormányzat tulajdonában lévő társaság közgyűlése a közelmúltban döntött arról, hogy - a korábbi évekhez hasonlóan - nem veszi ki az osztalékot, hanem a cég beruházásaira fordítja. A Bahart önerőből évente közel 700 millió forintot tud fejlesztésre fordítani, ehhez jönnek az állami források. Tavaly a társaság az állami tőkeemelésnek köszönhetően több mint 5 milliárd forintot fordított beruházásokra, köztük új hajók és kompok beszerzésére.
Veigl Gábor elmondta, azt remélték, hogy az új hajók és kompok idén már a nyár második felére szolgálatba állhatnak, növelve a kapacitásokat, de a tó vízállásának alakulása miatt nagy valószínűséggel csak ősszel válik lehetővé a Balatonra szállításuk a Sió-csatornán keresztül.
Mint kifejtette, a fejlesztési forrásokat elsősorban a hajóflotta felújítására és karbantartására fordítják, továbbá tervek készülnek újabb kikötőberuházásokhoz. A vitorláskikötőket tavaly Balatonbogláron, idén Balatonfüreden, Szigligeten és Siófokon fejlesztették, amely munkák ősszel Badacsonyban folytatódnak. A jegyárak infláció alatti mértékben, minden kategóriában egy számjeggyel növekedtek tavaly óta - mondta.
Bóka István (Fidesz-KDNP) Balatonfüred polgármestere és a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke ünnepi beszédében felidézte a balatoni menetrendi hajózáskezdetét az első gőzös 1846-ban történt vízre bocsátásával, és hogy ezt követően egy év alatt 9 kikötő létesült a Balatonon. Hangsúlyozta, hogy már Gróf Széchenyi István, és Kossuth Lajos balatoni fejlesztési tervei is a tó körüli megyékkel és településekkel való együttműködésen alapultak.
Lombár Gábor, a Balatoni Szövetség elnöke a hajózás régiós összekötőszerepére hívta fel a figyelmet. Lengyel Róbert siófoki polgármester is kiemelte a Bahart stratégiai szerepét az üdülőrégóban, és kitért arra is, hogy tavaly a városában minden korábbinál több, 1,3 millió volt a regisztrált vendégéjszaka, amelyhez hasonlóan jó évet remélnek idén is.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Magyar Péternek egyetlen eredeti gondolata sincs, amit ne a Fidesz-KDNP-től, vagy személyesen a miniszterelnöktől lopott volna el a mondandójában, a tevékenységében. Több mint 20 évvel ezelőtt hirdette meg Orbán Viktor, hogy hozzuk létre a polgári köröket. A Tisza-szigetek azok micsodák? Ugyanaz a recept, de egy lényegi különbség van. Orbán Viktor azért mondta azt, hogy szervezzük meg magunkat mi, kereszténydemokraták és nemzetiek, hogy utána Magyarország szuverenitását meg tudjuk őrizni. Magyar Péter viszont ahhoz kéri az emberek támogatását, és használja fel Orbán Viktor mondatait, politikai innovációit, hogy ezeket lenyúlva Brüsszel rabigájába hajtsa Magyarországot – hangsúlyozta Hollik István kereszténydemokrata országgyűlési képviselő a Gondolának adott interjúban.
A merénylőt egy barát és családtagok segítségével azonosították, majd fogták el, miután csütörtökön a Szövetségi Nyomozó Iroda nyilvánosságra hozott egy fotót a feltételezett támadóról, aki a támadást megelőzően és azt követően is ruhát váltott.
Egy ukrán apa nem vehetett részt a háború elől az Egyesült Államokba menekült, és ott meggyilkolt lánya temetésén, miután az ukrán hatóságok a hadiállapot miatt megtiltották számára az ország elhagyását. A tragédia újra ráirányította a figyelmet arra, mennyire kegyetlen következményekkel jár a háborús jogrend a hétköznapi családok életében.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
