Mihály Ákos előbb közelről, majd a 8. percben kiugrás után volt eredményes, a szünet előtt pedig Galló Vilmos talált be, miután könnyedén áthámozta magát a védelmen.
2024. február 8. 21:36
Mihály Ákos (j) és a spanyol Jaime de Bonilla a férfi jégkorong olimpiai selejtezősorozat budapesti tornájának első fordulójában játszott Magyarország - Spanyolország mérkőzésén a Tüskecsarnokban 2024. február 8-án. Magyarország-Spanyolország 7-3. MTI/Hegedüs Róbert
A magyar válogatott esélyeshez méltón 7-3-ra legyőzte a spanyol csapatot a budapesti Tüskecsarnokban zajló férfi jégkorong olimpiai selejtezőtorna nyitófordulójában, csütörtökön.
Előzetesen nem kellett tartani a spanyoloktól, a két együttes eddigi nyolc egymás elleni mérkőzését kivétel nélkül a magyarok nyerték, legutóbb 2011-ben 13-1-re. Az első harmad ennek megfelelően alakult, Mihály Ákos előbb közelről, majd a 8. percben kiugrás után volt eredményes, a szünet előtt pedig Galló Vilmos talált be, miután könnyedén áthámozta magát a védelmen. A második játékrész elején a spanyolok is veszélyeztették Vay Ádám kapuját, ám a gólokat a hazaiak ütötték: előbb Galló megszerezte saját maga második találatát, majd két védő, Stipsicz Bence és Fejes Nándor sem hibázott.
A záró harmadban váratlanul szépítettek a vendégek, a svéd születésű Dorian Donath tette bele ütőjét a korongba úgy, hogy Vay nem tudott védeni. Három perc múlva rossz csere miatt emberhátrányba kerültek a magyarok, Jaime Capillas pedig a jobb felső sarokba bombázott. Ellaposodott a játék, majd a hajrában előbb Terbócs István cikázott át a védelmen, majd 8 másodperc múlva Donath lábáról pattant be a korong.
A tornáról az első helyezett jut tovább a 2026-os milánói olimpia selejtezőjének következő, utolsó fázisába, amelyet idén augusztus 29. és szeptember 1. között rendeznek három helyszínen. Amennyiben a kvalifikációban a legelőkelőbb helyen kiemelt magyarok jutnak tovább Budapestről, úgy nyár végén Dániában szerepelnek a házigazda, a norvég és a szlovén együttes társaságában. Onnan a legjobb csapat jut ki az olimpiára.
A nemzetközi szövetség (IIHF) megjegyzésében szerepel, hogy ha fehéroroszok nem játszhatnak a nyár végi kvalifikációban, akkor módosulhatnak a selejtezős csoportok, illetve ha az oroszokat sem engedik indulni az olimpián, akkor az ötkarikás beosztás is változhat. A magyarok legutóbb 1964-ben, azaz hatvan éve szerepeltek olimpián.
A torna mindhárom magyar összecsapását közvetíti az M4 Sport. (+FOTÓ)
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
