Hölvényi György: Semmibe vette a baloldal az EP-ben az arányos képviseletet biztosító D'Hondt-rendszert
Nincs új a nap alatt. A Patriótákat - noha a parlament harmadik legnagyobb frakciója - a baloldal megakadályozta a Lakhatási Bizottságban a vezető helyek megszerzésében. Pedig ez a D’Hondt-rendszer, azaz az arányos képviseletet biztosító számítási rendszer szerint is megilletné a frakciót - hangsúlyozta Hölvényi György, a KDNP európai parlamenti képviselője Brüsszelben.
2025. január 31. 17:18
Hölvényi György a felszólalásában jelezte, hogy a Patrióták Európáért tagjai készek együtt dolgozni a szakbizottságban. Majd megjegyezte, hogy erkölcsi felelősség terheli azokat, akik ma a cordon sanitaire mellett, és a D’Hondt szellemiségével szemben szavaztak.
A D’Hondt-módszer a nevét Victor d’Hondt belga matematikusról kapta és a pártlistás választási rendszerekben a mandátumok kiosztásának egyik módja. Ezt használja a magyar választási rendszer az országgyűlési választásokon az országos (kompenzációs) listás mandátumok kiosztásakor, és az Európai parlamenti választásokon is ezen módszer alapján osztják el a képviselő helyeket.
A módszer alkalmazása során egy lapra felírják az egyes pártok által kapott szavazatok számát, majd ezek alá külön sorokban a szavazatszámok felét, harmadát, negyedét, és így tovább. A legnagyobb osztó a megszerezhető mandátumok száma. Az így kapott D’Hondt-rendszerben megkeresik a legnagyobb számot, és amelyik pártnak az oszlopában az található, kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobbat, és ez addig ismétlődik, amíg az összes mandátumot ki nem osztották.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki egyben a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
