Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Főpatrónája, főünnep
A mai ünnepen mondjunk köszönetet Magyarok Nagyasszonyának azért, hogy nemzetünk történelmében és mi egyéni életünkben is jelen van és segít. Kérjük őt, hogy továbbra is járjon közbe értünk!
2025. október 8. 17:36

„Üdvöz légy, kegyelemmel teljes” (Lk 1,28)

A mai ünnepünk eredete Szent István királyra vezethető vissza, aki az ország jövőjét reménytelennek látva, halála előtt (1038) felajánlotta azt Égi Édesanyánknak ezekkel a szavakkal: „Ég királynője, e világ jeles újjá szervezője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel-papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik istenhozzádot mondván a lelkemet a te kezedbe ajánlom”. Erre a védelemre azért volt szükség, mert az ország jövője bizonytalan volt. Fia, Imre herceg meghalt, a pogányág erősödött. Több mint 800 évvel később, 1896-ban pedig XIII. Leó pápa erre az eseményre hivatkozva Magyarok Nagyasszonya (Patrona Hungariae) néven új főünnepet ajándékozott nemzetünk számára. X. Szent Piusz pápa az ünnepet október 8-ra tette.

A magyar történelemnek sok fájó pontja van. Mi nem pusztán voltunk, hanem megmaradtunk. Égi Patrónánk, Mária megsegített. Az országot nem törte meg sem a tatárdúlás, sem a 150 égig tartó török uralom, sem a különböző nagyhatalmak hódító törekvései.

A ma divatos hamis ideológiáknak is ellenállunk, noha van egy megtévesztett réteg, akik behódolnak.

Szűz Mária mindig szerényen, csendesen, szinte láthatatlanul segített. Mindszenty József bíboros Szűz Mária segítségében bízott a háborút követő kommunista diktatúra idején is. Nagyboldogasszony ünnepén (1947. augusztus 15.) „Boldogasszony évet” hirdetett. Ebben az időszakban Magyar Nemzeti Kongresszust szervezett. Ezen belül Szent István király felajánlását megerősítette. A Boldogasszony év során nagy zarándoklatokat szervezett, amelyeken úgy mutatta meg Szűz Máriát, mint Égi Édesanyát, akihez a magyar nemzet fiai, mint édesanyához fordulhatnak.

1947. október 8-án Magyarok Nagyasszonya ünnepén, a püspöki kar jelenlétében erről így beszélt. „A Magyarok Nagyasszonya tisztelet nem más, mint egy árva, ágtalan, megtépett, megszaggatott nemzetnek odahanyatlása Isten Anyjának és a nemzet anyjának a lábai elé; kitárjuk a sebeket, elpanaszoljuk a keresztjeinket, csalódásainkat, megmutatjuk arcunkon a szégyenpírt, amit hordozunk, és jólesik neki kitárni azt, amit az ember édesanyja előtt szokott kitárni.”

A Boldogságos Szűz Mária csendes jelenlétét, segíteni akarását, közbenjárását fejezi ki a következő történet. Történelmi feljegyzések szerint a XVI. században Budavár bevétele előtt a templomban levő egyik szép Mária szobrot befalazták, nehogy az akkor már fenyegetően jelenlevő törökök kárt tegyenek benne. Sok évvel később az emberek már nem tudtak a befalazott szoborról, de továbbra is kérték Mária közbenjárását. Ő reményt adott számukra. Amikor 150 év (1686) múlva a templom is felszabadult, az eléje felhúzott fal leomlott és szobor újra láthatóvá vált. Az eseményt úgy értelmezték, hogy nemzetünk égi védelmezője a Boldogságos Szűz Mária csendesen, láthatatlanul, de mindvégig jelen volt, és reményt adott nekünk.

A mai ünnepen mondjunk köszönetet Magyarok Nagyasszonyának azért, hogy nemzetünk történelmében és mi egyéni életünkben is jelen van és segít. Kérjük őt, hogy továbbra is járjon közbe értünk!

Surján László

mkdsz.hu
MTI Hírfelhasználó