A fenntartható jövőhöz sok iskolázott magyar gyerekre van szükség: az élet folytatásáért érzett felelősség is elsődleges bolygónkon.
2023. december 1. 22:02
Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezmény Részes Feleinek 28. Konferenciájának (COP28) helyet adó Expo City Dubajban 2023. december 1-jén. A konferencián beszédet mond Novák Katalin köztársasági elnök. MTI/Bruzák Noémi
A család nem oka, hanem megoldása az éghajlati válságnak, a fenntartható jövőhöz fenntartható demográfiára van szükség - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök pénteken az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciáján (COP28) Dubajban.
A magyar államfő kiemelte: nem a túlnépesedés a probléma, a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi.
A bolygóért való felelősségérzet előfeltétele, hogy érezzük az élet folytatásának felelősségét is - mutatott rá Novák Katalin, megoldásként felvázolva: ne tántorítsuk el a fiatalokat a gyermekvállalástól, szüntessük meg a félelem kultúráját és Ferenc pápára hallgatva mondjunk igent az életre.
Az éghajlatváltozás egyike azon kevés kérdéseknek, amelyekben a világ vezetői egyetértenek és összefognak - közölte Novák Katalin, emlékeztetve: Magyarország elvégezte a házi feladatát, miénk a világ egyik legambiciózusabb klímaprogramja, jelentősen csökkentettük a szén-dioxid-kibocsátásunkat, miközben növeltük a gazdasági termelékenységet.
Hozzátette: a 2030-ra kitűzött megújulóenergia-célkitűzésünket a becslések szerint már 2026-ra elérjük, az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó 2030-as célunk az 1990-es szint 50 százaléka. Magyarország élen jár a zöldenergia előállításában és tárolásában, és nem mondunk le a kibocsátásmentes atomenergia felhasználásáról sem - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a jóléti államokban drámai népességcsökkenésnek vagyunk szemtanúi, a bruttó hazai termék (GDP) és a gyermekvállalási kedv közötti összefüggés világos. Minél magasabb a jólét, annál kisebb a gyermekvállalási kedv, minél több a pénz, annál kevesebb a gyerek - mutatott rá.
A legfejlettebb G20-országok 1990-es és aktuális adatait összevetve kifejtette: az átlagos egy főre jutó GDP 2,5-szer magasabb, az átlagos szén-dioxid-kibocsátás 62 százalékkal nőtt, eközben a teljes termékenységi arányszám 34 százalékkal csökkent, az 1990-es 2,5-ről a tavalyi 1,7-re. Átlagosan majdnem egy gyermekkel van kevesebb a családokban.
A klímaválságot, a szegénységet, az egyenlőséget, a biológiai sokféleséget, a vizet és a demográfiai jégkorszak jelenségét csak együtt lehet értelmezni - hangsúlyozta a köztársasági elnök, rámutatva: a Földet gyermekeinknek kell megóvnunk.
Az ENSZ Éghajlatváltozási Konferenciájának (COP) idén az Egyesült Arab Emírségek ad otthont. A csúcstalálkozón mintegy 80 ezer küldött, köztük 140 állam- és kormányfő vesz részt.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
