"Azt éreztem, hogy ez az én időm, az én pillanatom, a fő számom, amire készültem. Nem sok lehetősége van az embernek arra, hogy valami ilyesmit csináljon, én pedig most kihasználtam" - jegyezte meg a világbajnok, aki hozzátette, 2027-ben nagy medencében is szívesen megismételné ugyanitt ezt az eredményt.
2024. december 15. 22:51
Kós Hubert aranyérmet nyert 200 méter háton a budapesti rövidpályás úszó-világbajnokság vasárnapi zárónapján.
Kós Hubert a férfi 200 méteres hátúszás előfutamában az úszók rövidpályás világbajnokságán a Duna Arénában 2024. december 15-én. MTI/Hegedüs Róbert
A 21 éves magyar klasszis a világcsúcstól mindössze két századdal elmaradva, 1:45.65 perces Európa-csúccsal diadalmaskodott.
A táv olimpiai bajnoka - aki korábban már 100 méter háton ezüstérmes volt a Duna Arénában - Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter, Szabados Béla és a szombaton aranyérmes Sárkány Zalán után a magyar úszósport hatodik rövidpályás világbajnoka.
A győztes Kós Hubert a férfi 200 méteres hátúszás döntője után az úszók rövidpályás világbajnokságán a Duna Arénában 2024. december 15-én. MTI/Illyés Tibor
A 21 éves magyar klasszis a fináléban az indítás előtt a közönség biztatását kérte, majd az első 50 után már több mint fél másodperc volt az előnye. A 2-es pályán úszó olasz Lorenzo Mora próbálta egyedüliként tartani vele a lépést, de az utolsó 50-nél látszott, hogy neki sincs esélye. Kós végül a világcsúcstól mindössze két századdal elmaradva, 1:45.65 perces Európa-rekorddal diadalmaskodott, az orosz Arkagyij Vjacsanyin 2009-es 1:46.11-es kontinenscsúcsát javította meg.
"A legfontosabb célom ma az volt, hogy a magyarok előtt nyerjek egy aranyérmet, ez pedig sikerült. Attól függetlenül, hogy nem lett meg a világcsúcs, ez egy világrekord úszás volt, két századra voltam csak tőle, boldog vagyok, hogy ezt a magyaroknak be tudtam mutatni" - mondta a vegyes zónában Kós, aki szokásától eltérően ezúttal feltolta fejhallgatóját a füléről a bevonulásakor.
"Azt éreztem, hogy ez az én időm, az én pillanatom, a fő számom, amire készültem. Nem sok lehetősége van az embernek arra, hogy valami ilyesmit csináljon, én pedig most kihasználtam" - jegyezte meg a világbajnok, aki hozzátette, 2027-ben nagy medencében is szívesen megismételné ugyanitt ezt az eredményt.
Kós Hubert (j) átveszi aranyérmét Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztertől a férfi 200 méteres hátúszás eredményhirdetésén az úszók rövidpályás világbajnokságán a Duna Arénában 2024. december 15-én. Balról a 200 méteres hátúszás női aranyérmese, az amerikai Regan Smith. MTI/Hegedüs Róbert
A fiatal magyar versenyző megjegyezte, két legnagyobb álmát, az olimpiai bajnoki cím megszerzését és a hazai közönség előtt aratott sikert idén valóra váltotta, a következő pedig egy világcsúcs lehet. "Amióta Magyarország világbajnokságokat rendez, és a 2017-es vb-n én is ott voltam, azt mondogatom, egyszer én is itt leszek és megcsinálom."
Az ebben a számban a párizsi játékokon aranyérmes Kós - aki korábban 100 méter háton ezüstérmes volt a Duna Arénában - Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter, Szabados Béla és a szombaton aranyérmes Sárkány Zalán után a magyar úszósport hatodik rövidpályás világbajnoka.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Márai Sándor kijelentette, a magyarok annyira élnek, amennyire Magyarország él. Ez kiemelten alkalmazható az elszakított nemzetrészek tagjaira, "hiszen ezen közösségek léthelyzetének egyik meghatározó tényezője a velük szemben alkotmányos felelősséget viselő anyaország aktuális helyzete.
Soltész Miklós a minden hónap 13-án a Kisboldogasszony-kegytemplomnál tartott engesztelő nap alkalmából beszélt arról, hogy a Nyolc Boldogság Közösség női szerzetesrend a kolostorépület - az egykori ferences rendház - felújítására félmilliárd forint állami támogatást használhat fel.
A Lajtától a Berecki-havasokig, a Dunajectől a Tengermellékig... Az elmúlt években 600 ezer magyarországi diák jutott már el a külhoni területekre, idén is tehát határtalanul osztálykirándulás, határtalan magyarság - tette hozzá.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
