Külföldről fizetettek támadják a magyar szuverenitást
Lánczi Tamás közölte, a Transparency International politikai tevékenységet folytat civil álruhában, és ezt külföldről finanszírozzák azért, hogy gyengítsék a legitim magyar kormányt.
2024. augusztus 24. 18:58
Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke beszél a Mindenki függ valakitől? - A magyar szuverenitás kérdései című vitán a tihanyi Tranzit fesztiválon 2024. augusztus 24-én. MTI/Krizsán Csaba
Magyarországot kívülről komoly támadás, fenyegetés éri, a szuverenitását megpróbálják elhappolni, elvitatni - mondta Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke szombaton Tihanyban, a Tranzit fesztiválon.
Lánczi Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy a világban olyan változások zajlanak, amelyek aláássák, megrendítik a nemzetállami szuverenitást, ezt számos ország, köztük Magyarország is érzi. Emlékeztetett arra, hogy a hidegháborúban és azelőtt a kémkedés bevett formái, és a nemzetközi háborúk voltak a szuverenitás megsértésének fontos momentumai.
Ezek viszonylag egyszerűen "tapinthatók" voltak, az 1990-es évek után azonban létrejött egy "szürkezóna": magukat nem politikai szervezetként definiáló csoportosulások, politikai nyomásgyakorló szervek kezdtek el a nemzetállami szuverenitás ellen dolgozni, és komoly kihívást jelentenek a multinacionális cégek által üzemeltetett informatikai platformok is - tette hozzá.
Rámutatott, a jelenség visszaszorítására születnek egyre-másra szuverenitásvédelmi törvények, legutóbb Franciaországban fogadtak el ilyet, az amerikai mintára alkotott jogszabály összehasonlíthatatlanul erőteljesebb a magyarnál. Az Európai Unióban is gondolkodnak szuverenitásvédelmi törvényről, de ennek a trükknek senki ne dőljön be, az EU maga akarja védeni a nemzetállamok szuverenitását - jelezte.
Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, a szuverenitásnak a belső, a polgárokra vonatkoztatott dimenzióját tartja lényegesnek. Szuverén-e az a nép, az a polgár, akit a saját választott kormánya nem tekint partnernek, nem tekint kellően felelősnek, hiszen kérdés és felhatalmazás nélkül elveszi a pénzét, eltitkolja, mire költi azt és nem tekinti annyira felnőttnek, hogy erre választ adjon - tette fel a kérdést.
"A jelenlegi magyar hatalom nem tekinti partnernek a magyar népet, ezért a magyar nép a saját kormányával szemben nem rendelkezik azzal az autoritással, szuverenitással, amely ahhoz kellene, hogy számon kérje, elszámoltassa, lássa, mire megy el a pénze és az jó-e neki" - fogalmazott.
Ligeti Miklós megítélése szerint a magyar társadalom nincs abban a helyzetben, hogy megkapja a szükséges információkat annak eldöntéséhez, jobb hely lett-e Magyarország 2010 óta, vagy sem.
Lánczi Tamás válaszában azt mondta, egy olyan szervezet képviselője vonja kétségbe a magyar kormány legitimitását, amely mögött semmilyen legitimáció nincs, és "kikiáltotta magát a korrupció ellenei harc hősévé".
"Ha valakinek a korrupcióval problémája van, a legegyszerűbb, ha megpróbál közhatalmat szerezni: elindul a választásokon, kéri a magyar emberek bizalmát, képviselő lesz, többségbe kerül a parlamentben, kormányt alakít és akkor fel tud lépni a vélt, vagy valós korrupció ellen" - fűzte hozzá.
Lánczi Tamás közölte, a Transparency International politikai tevékenységet folytat civil álruhában, és ezt külföldről finanszírozzák azért, hogy gyengítsék a legitim magyar kormányt.
A jogi igazgató hangsúlyozta, a polgár a biztonságot, a korrupció elleni küzdelmet, a jó közérzetet az államhatalommal együttműködésben maga teremti meg és tartja fenn, az államnak nincs privilégiuma, monopóliuma arra, hogy ő határozza meg, mi a közpolitika és mi a korrupció elleni küzdelem kerete.
Lánczi Tamás ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar jogszabályok elég világosak: a közhatalom gyakorlásának van egy rendje, ezt a rendet kívülről megpróbálják befolyásolni, felforgatni. Miért fontos az Egyesült Államok adófizetőinek, hogy Magyarországon küzdjenek a korrupció ellen, miért fontos, hogy társadalmi, politikai ügyekben nyomást gyakoroljanak a magyar kormányra és megpróbálják a legitimációját gyengíteni? - tette fel a kérdést, megjegyezve, modern világjelenségről van szó, ellene sok ország, maga az Egyesült Államok is küzd a saját területén.
"Amit ti csináltok, azt ott nem csinálhatnátok, vagy ha csinálnátok, be kellene jelentkeznetek mint regisztrált külföldi ügynök, ez lenne a ti titulusotok, és annak mindenféle jogi következményei vannak, viselni kellene ezt a billogot" - mondta vitapartnerének Lánczi Tamás.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke kiemelte, mindenkinek lehet véleménye, de ha azt külföldi pénzekből erősítik fel, abból médianyilvánosságot vásárolnak, dezinformációkat terjesztenek, az közügy, ez ellen minden államnak fel kell lépnie.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.
Az uniós politikában nem látszik az irányváltás jele, sokkal inkább kioktató, leckéztető hangnem tapasztalható, miközben a következmények drasztikusak – hangsúlyozta Dömötör Csaba fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn a Harcosok órája című online műsorban a jogi határzár tízéves fennállása kapcsán.
"Vissza kell hódítanunk azokat az intézményeket, amelyek most maffiózók, puccsisták vagy csalók kezében vannak, és vissza kell adnunk azokat a népnek a védelmük, a fejlődésük és a szuverenitásuk érdekében" - jelentette ki Santiago Abascal.