Letette esküjét vasárnap Észak-Macedónia köztársasági elnöke
Gordana Sziljanovszka-Davkova a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltjeként indult az elnökválasztáson, és már az első fordulóban is kétszer annyi szavazatot kapott, mint a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltjeként induló Sztevo Pendarovszki.
Utoljára frissítve: 2024. május 12. 14:19
2024. május 11. 23:32
magyarnemzet
A 70 éves jogász elsöprő győzelmet aratott az elnökválasztás második fordulójában a voksok 65,14 százalékának megszerzésével. Ellenfelére, az ország hivatalban lévő elnökére, Sztevo Pendarovszkira a választópolgárok 29,25 százaléka szavazott.
Gordana Sziljanovszka-Davkova a konzervatív Belső Macedón Forradalmi Szervezet-Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártjának (VMRO-DPMNE) jelöltjeként indult az elnökválasztáson, és már az első fordulóban is kétszer annyi szavazatot kapott, mint a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM) jelöltjeként induló Sztevo Pendarovszki.
Sziljanovszka-Davkova kampányát a Macedónia újra büszke lesz mottóval folytatta le, és többször is leszögezte, hogy nem szeretné használni az ország nevében az észak jelzőt. Az ország neve hivatalosan 2019 januárjában változott meg Macedóniáról Észak-Macedóniára egy Görögországgal folytatott névvita eredményeképpen. A névváltoztatásnak köszönhetően Görögország azóta nem akadályozta az ország euroatlanti integrációját. Gordana Sziljanovszka-Davkova szerint viszont nem lett volna szabad ilyen engedményt tenni, így azt sem szeretné, ha a Bulgáriával fennálló vita a Szófia által elvárt módon oldódna meg, vagyis hogy az ország alkotmányába államalkotó népcsoportként kerüljön be a bolgár. Hozzátette viszont: ha a parlement úgy dönt, hogy mégis ilyen módon kell módosítani az alkotmányt, akkor azt el fogja fogadni.
Az új északmacedón köztársasági elnök vasárnap délben még a régi összetételű szkopjei parlamentben tette le hivatali esküjét, de ezt követően azonnal megbízza kormányalakítással a szerdai parlamenti választások győztesét. A jogszabályok szerint a voksolás végleges eredményeinek közlését követően az új parlamentnek húsz napon belül meg kell alakulnia, majd a kormánynak további tíz napon belül.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
