X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal.
2023. október 31. 08:57
Luther elégeti a pápai bullát – wikipedia
Ma van a reformáció emléknapja, országszerte ünnepségeket tartanak a protestáns gyülekezetek.
A központi ünnepség, amelyet a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) szervez, délután 5-kor kezdődik a Városligeti fasor és a Bajza utca találkozásánál lévő Reformációi emlékparkban.
Az ünnepségen Farády Zsolt metodista országos laikus elöljáró tart előadást.
A reformáció emléknapján, október 31-én világszerte arról emlékeznek meg, hogy Luther Márton német Ágoston-rendi szerzetes, a reformáció elindítója a hagyomány szerint 1517-ben e napon tűzte ki 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára.
X. Leó pápa 1520-ban kiadott bullájában kiközösítette Luther Mártont, aki a pápai oklevelet nyilvánosan elégette, és kijelentette, hogy szakít a katolikus egyházzal. Az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a Kálvin János vezette irányzat a református felekezet alapja.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez.
Németországban újabb vita bontakozott ki a keresztény gyökerek jövőjéről: a CDU egyik politikusa felvetette, hogy töröljék a Reformáció napját a munkaszüneti napok közül. Pedig Luther Márton öröksége nem csupán egyháztörténeti emlék, hanem az európai lelkiismeret és identitás egyik alappillére.
A magyar nemzet csak akkor tud csonkítatlanul fennmaradni, ha minden nemzetrésze fennmarad - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács ülésén szerdán Budapesten.
Magyar Péter és a Tisza Párt országjáró körútjának újabb állomása Zala vármegyében zajlott, ahol a párt vezetője pár száz érdeklődő előtt beszélt a vidéki élet nehézségeiről, a korrupció elleni fellépésről és a politikai megújulás szükségességéről. A fórumokat kísérő reakciók azonban vegyesek: míg egyesek lelkesedéssel fogadták a Tisza üzenetét, sokan bizalmatlanul vagy kritikusan szemlélték a párt megjelenését.
A szélsőbal azon taktikája, hogy bődületeseket kell hazudni, és mire a hazugság kiderül, addig is rengeteget rombol, majd a kiderülés után is ott ragad a sár egy része az ártatlan áldozaton, nos ez a taktika aljas, de politikailag hasznos.
A három magyar város folyóiratainak művelődési akciója önmagában is nagyszerű, ám jelentősége szélesebb: vonzó mintát ad művelődésünk térbeli kiterjesztéséhez. 
