Mégis megválasztották Merzet Németország kancellárjának
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
Utoljára frissítve: 2025. május 6. 18:37
2025. május 6. 12:46
Friedrich Merz - hirado.hu
Második nekifutásra megválasztották kancellárnak Friedrich Merz német kereszténydemokrata politikust kedden délután a berlini parlamentben. A konzervatív uniópártok és a szociáldemokraták jelöltje 325 szavazatot kapott a 630 tagú testületben.
Az első szavazás kudarccal járt
Az első szavazási körben nem sikerült megválasztani kedden a német szövetségi parlament alsóházában (Bundestag) Friedrich Merzet Németország új kancellárjának.
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltje 310 támogató szavazatot kapott a 630 tagú Bundestagban, ahol az első körben 621 szavazatot adtak le. A megválasztásához a törvényhozók abszolút többségének támogatása, vagyis 316 voks kellett volna.
"Friedrich Merz képviselő nem szerezte meg a szükséges 316 szavazatos többséget. Az Alaptörvény 63. cikkének második pontja értelmében nem választották meg a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi kancellárjának" - jelentette be az első szavazás eredményét Julia Klöckner, a Bundestag elnöke.
A Merz mögött álló új kormánykoalíció pártjai - a CDU, illetve bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) - együtt összesen 328 képviselővel rendelkezik a szövetségi parlamentben.
A német alkotmány szerint a Bundestagnak 14 napja van arra, hogy abszolút többséggel megválassza a kancellárt, ezt követően már az egyszerű többség is elegendő lehet.
Németország második világháború utáni történelmében nem volt példa arra, hogy a kancellárjelöltnek az első szavazáson ne sikerüljön megszereznie a szükséges többséget.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
Soltész Miklós a Kisboldogasszony-templomban tartott Kisboldogasszony napi szentmise végén arról beszélt, hogy a Szűzanya mindig fontos szerepet töltött be a magyarság, a nemzet életében, és ilyen Kisboldogasszony ünnepe is.
"Hazánk büszkesége, hogy Európa legnagyobb ártéri erdeiben él a híres gemenci gímszarvas, amelynek bőgése szeptemberben betölti az egész környéket. Gemencen például a kisvasút varázsolja el az utazót, ahol a bőgés-hallgatás élményét előadás és agancsbemutató előzi meg, sőt gasztronómiai különlegességekkel is összeköthető az este" - olvasható a közleményben.
Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat. 
