A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
Utoljára frissítve: 2024. július 27. 00:01
2024. július 26. 23:34
Fényjáték és az Eiffel-torony a 2024-es párizsi nyári olimpia megnyitóünnepségén 2024. július 26-án. MTI/Czeglédi Zsolt
Hivatalosan megkezdődött a XXXIII. nyári olimpia Párizsban: a világ legnagyobb sporteseményét Emmanuel Macron francia elnök nyitotta meg.
A négyévente megrendezett, de az egy esztendővel elhalasztott előző, tokiói játékok miatt most három év után sorra kerülő sporteseményt a francia államfő a hagyományos mondattal indította útjára, amikor az ünnepségen bejelentette: "a párizsi olimpiát megnyitom".
A francia fővárosban 1900 és 1924 után harmadszor rendeznek nyári ötkarikás játékokat. Franciaországban 1924-ben Chamonix, 1968-ban Grenoble, 1992-ben Albertville volt téli olimpia házigazdája.
Hajós felvonulás - olimpiai rajt
Egyedülálló, formabontó, számos franciás megoldást tartalmazó csaknem négyórás megnyitóval vette kezdetét pénteken a XXXIII. nyári olimpia Párizsban.
A ceremóniára először került sor stadionon kívül, a versenyzőket a Szajna mintegy hat kilométeres szakaszán 85 hajó szállította az Austerlitz hídtól a Jéna hídig olyan nevezetességeket érintve, mint a Notre-Dame, a Louvre vagy az Orsay Múzeum.
A folyó mentén, illetve hidakon kialakított színpadokon zajlott a műsor kulturális része, jórészt esőben. Thomas Jollynak, a ceremónia 42 éves színész-rendező művészeti igazgatójának az volt a szándéka, hogy az ünnepség után mindenki úgy érezze, ő is képviselve volt. Összesen mintegy 2000 táncos és színész tizenkét művészi tablót jelenített meg, amelyek a világról összesereglett sportolókat ünnepelték, illetve arról meséltek történetet, milyen Franciaország, a sokszínűség országa. A koreográfiát, a műsor elemeit 200 napon keresztül gyakorolták.
Az extravagáns elemekkel színesített megnyitó a "sokféleséget" és a "másságot" állította középpontba, Franciaország bemutatásánál pedig Jolly bátran nyúlt a klisékhez, mert azok szerinte mélyebb összefüggésekre is rávilágítanak. A műsorban a franciás megközelítésre törekedett, ami úgy foglalható össze: különbözzön minden mástól, legyen benne pimaszság, merészség.
A sportolók hajós felvonulását a hagyományoknak megfelelően a görögök kezdték meg, őket követte a többi csapat a francia ABC alapján, így Magyarország 83. volt a sorban.
A program elején Lady Gaga táncosok gyűrűjében a rakparton énekelte el Zizi Jeanmaire "Mon Truc En Plumes" című dalát, később a leghallgatottabb francia énekes Aya Nakamura is szórakoztatta a közönséget, majd vízen úszó pontonra helyezett hangszerén kísérte Sofiane Pamart zongoraművész Juliette Armanet-t popénekesnőt, aki John Lennon Imagine-jét adta elő.
A műsorelemek közben kitalált történet keretében közelített a célállomásához az olimpia láng. Az út elején felbukkant Zinedine Zidane, majd az Operaház fantomja vitte végig a város különböző pontjain a fáklyát, miközben jelenetekben a francia kultúra elevenedett meg.
A felvonulást több mint 300 ezren követhették a helyszínen. Az alsó rakparton kialakított fizetős helyeken 100 ezer néző fért el, mintegy 220 ezren pedig az elkerített felső partszakaszokról kísérhették figyelemmel az olimpikonokat szállító hajók vonulását.
A magyarok - sportolók, sportvezetők és edzők összesen 63-an - a hondurasiakkal és a hongkongiakkal kerültek egy hajóra. A magyar zászlót Böde-Bíró Blanka - az első kézilabdázó magyar zászlóvivő - és a cselgáncsozó Tóth Krisztián lobogtatta. A felvonuló versenyzők az eső ellenére végig lelkesen integettek a hajókról.
A ceremónia hivatalos része a Trocadéro kertben kialakított területen zajlott az Eiffel-torony közvetlen közelében, nagy mobillelátók előtt. Ide gyűltek össze a hajókból kiszállva sportolók is, és ide érkezett meg az olimpiai lobogó.
Köszöntőt mondott Tony Estanguet, a szervezőbizottság vezetője, majd Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke arról beszélt, hogy nehezen lehetne jobb helyet találni az olimpiai eszme ünneplésére, mint Párizst, amelyben a NOB alapítója, az újkori olimpiák megálmodója, Pierre de Coubertin született. Kiemelte, hogy a párizsi olimpia az eddigi legfiatalosabb, befogadó, városi és fenntartható lesz, és most valósul meg először a nemek közötti egyenlőség. Hangsúlyozta, hogy az olimpikonok szolidaritást vállalnak egymásért, a világ minden szegletéből érkező sportolók bizonyítják, mire is képesek együtt az emberek.
A játékokat a hagyományoknak megfelelően az államfő, Emmanuel Macron nyitotta meg.
A fáklyát a fantomtól Zinedine Zidane vette vissza, a spanyol Rafael Nadalnak adta át, aki Serena Williams, Nadia Comaneci és Carl Lewis társaságában motoros hajón vitte a Tuileriák kertjének közelébe. Ott Amélie Mauresmo vette át, a Louvre udvarában pedig Tony Parkerhez csatlakozott, majd három parasportolóval futottak tovább. Később további olimpiai bajnokok juttatták el együtt a fáklyát az útja végére, ahol az egyformán háromszoros olimpiai bajnok atléta Marie-José Pérec és cselgáncsozó Teddy Riner gyújtotta meg a lángot, amely egy hőlégballonon a magasba emelkedett.
Az ünnepség végén Céline Dion - aki autoimmun betegsége miatt 2020 óta nem lépett fel - Edith Piaf Himnusz a szerelemhez című dalával bűvölte el a közönséget az Eiffel-toronyból.
Az ünnepség biztonságos lebonyolítására 45 ezer csendőr és rendőr felügyelt.
Az augusztus 11-ig tartó párizsi olimpián 206 ország 10 714 sportolója vesz részt, semleges színekben 15 orosz és 16 fehérorosz olimpikon versenyez. A résztvevők 32 sportág 329 versenyszámában mérik össze tudásukat, 157 férfi, 151 női, illetve 21 vegyes számban osztanak érmet. A 21 sportágban érdekelt magyar csapat 180 fős.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
"A jogállam célja, hogy garantáljuk népünk biztonságát. Ahol kiskorú lányokat rendszerszinten használnak fel gyilkosságokhoz, ott a jogállam halott" - írta Orbán Viktor.
A KDNP derekegyházi Családi Napján tartott beszédében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: a kormány családpolitikai intézkedései, köztük a 3 százalékos fix kamatozású Otthon Start hitel és a CSOK Plusz olyan lehetőséget biztosítanak a fiataloknak, amely Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Százból hatvan BKV-busz állapota kritikus, a főváros nem tudja garantálni a biztonságos utazást a tömegközlekedési eszközökön – jelentette ki a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM) parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján, Budapesten.