A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt alá.
2024. október 27. 19:55
Őrtűz a Mikó-várkastélynál Csíkszeredán Székelyföld autonómiájának napján, 2024. október 27-én. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2015-ben nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, ezen a napon Kárpát-medence-szerte őrtüzeket gyújtanak. MTI/Veres Nándor
Székelyföld számos településén gyújtottak őrtüzeket a helyi közösségek vasárnap este annak jeleként, hogy a terület őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára - tájékoztatta az MTI-t telefonon Gazda Zoltán, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ügyvezető elnöke, a megmozdulás főszervezője.
A települések nagyobb terein vagy a környező magaslatokon sötétedés után meggyújtott őrtüzeknél a helyi szervezők mindenütt felolvasták a rendezvény kiáltványát, amelyet az őrtűzgyújtást kezdeményező és szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke, Izsák Balázs írt alá.
"Székelyföld területi autonómiája a béke, a biztonság és a jólét záloga, egy olyan jogi keret, amely garantálja Székelyföld minden polgárának a teljes és tényleges egyenlőségét"
- mutat rá a dokumentum.
Az MTI-hez is eljuttatott kiáltvány szerint az elkövetkező időszak "próbatétele" az lesz az SZNT számára, hogy a nemzeti régiók érdekében egy évtizeddel ezelőtt elindított polgári kezdeményezést benyújtsa az Európai Bizottsághoz.
"Tudatában vagyunk annak, hogy a nemzetközi konjunktúra korántsem kedvez a nemzeti régiók ügyének. A közel másfél millió támogató aláírás azonban kötelez, hogy az önrendelkezés eszményét a közösségi akarat segítségével sikerre vigyük" - olvasható a kiáltványában.
Az SZNT szerint az őrtűzgyújtással személyes élménnyé akarják tenni minden magyarban azt a felismerést, hogy "autonómia nélkül nincs magyar jövő Székelyföldön", és mindenkinek felelőssége, hogy "a maga helyén és eszközeivel" tegyen is az önrendelkezésért.
Az MTI érdeklődésére, hogy hány településen gyújtottak idén őrtüzeket, a főszervező elmondta: Székelyföldön a tavalyihoz hasonlóan több mint száz település jelentette be, hogy csatlakozik a megmozduláshoz.
A térségek közül Csíkszéket emelte ki, ahonnan 41 helyszínről érkezett visszajelzés. Az ügyvezető elnök szerint az őrtűzgyújtás hagyománnyá vált, és immár a helyi kezdeményezők által éltetett, rendszeres demonstráció, és sok olyan település vesz részt benne, amely nem "regisztrált" az SZNT-nél.
Első alkalommal a régió határain gyújtott őrtüzekkel rajzolták ki Székelyföld térképét, de a térség belső részein lakók rosszallották, hogy ők kimaradnak az akcióból - magyarázta a főszervező. Ezért a mostani felhívásuk már Székelyföld valamennyi településéhez szólt, hogy "őrtüzekkel tegyék láthatóvá a székely hazát", jelezvén, hogy azt sem beolvasztani, sem feldarabolni nem hagyják.
Gazda Zoltán szerint most már akkora visszhangra talált Székelyföldön kívül is a kezdeményezés, hogy az anyaországban már nagyságrendileg ugyanannyi település vesz részt az őrtűzgyújtásban, mint Székelyföldön.
A 2003-ban újraalakult - több mint száz éve alapított - SZNT 2016-ban nyilvánította a Székelyföld autonómiájának napjává október utolsó vasárnapját, amikor a templomokban közösen imádkoznak Székelyföld autonómiájáért, este pedig őrtüzek gyújtásával "teszik láthatóvá" az önrendelkezést követelő régiót.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
