Balassagyarmaton megünnepelték azt, hogy a nógrádi város nem esett áldozatul a trianoni területrablásnak az I. világháború végén.
2023. június 9. 00:03
Pánczél Károly, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke (takarva, b2), Barcza Attila fideszes országgyűlési képviselő (b) és Magyar Zoltán, az Országgyűlés labdarúgó-válogatottjának szövetségi kapitánya (j) megkoszorúzza a Civitas Fortissima emléktáblát Balassagyarmaton 2023. június 8-án. A tábla arra emlékeztet, hogy 1919-ben magyar katonák és fegyvert fogó polgárok, vasutasok, diákok kiűzték Balassagyarmatról a megszálló cseh katonaságot, és elérték, hogy a város Magyarország része maradhasson. MTI/Komka Péter
Nógrád vármegye kulturális központja, Balassagyarmat büszkén viseli a Hűség Városa címet. Bátor magyar honvédők zavarták ki a területfoglaló szándékkal jött csőcseléket a városból az első világháború utáni zűrzavarban. Ma koszorúzás, labdarúgó mérkőzás és csarnokavatás emelte az ünnepi hangulatot a Balassa család nevét viselő településen.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke, az Országgyűlés játékosa (b) és a balassagyarmati Muhari Géza a nemzeti összetartozás jegyében rendezett balassagyarmati közéleti válogatott - Országgyűlés labdarúgó-mérkőzésen a balassagyarmati Kövi Pál Sportközpontban 2023. június 8-án.
A balassagyarmati kézilabdacsarnok az átadásának napján, 2023. június 8-án. A mintegy 1,2 milliárd forintból megépített 1700 négyzetméteres csarnok a harmadik abban a fejlesztési programban, amelyben 17 helyszínen épülnek hasonló létesítmények.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
