...hol a Duna, Rába, Rábca rákja rágja lábomat – hangzik a mondóka gyönyörő Győrnek gyöngyváráról. A legendás város fénydíszbe öltözött.
2023. december 23. 20:44
Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Pergel Elza alpolgármester meggyújtja a negyedik gyertyát az adventi koszorún a győri Széchenyi téren 2023. december 23-án. MTI/Krizsán Csaba
A negyedik gyertya meggyújtása – a szeretet ünnepének testközelségét jelzi. A folyók városában, amely Szent László hermáját őrzi, fényárral ünnepelték a láng fellobbanását.
Adventi fénydíszek és óriáskerék a győri Dunakapu téren.
Adventi fényfestés Győrben, a Loyolai Szent Ignác bencés templomon.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.