Washington, Moszkva békét akar, Brüsszel háborút
A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.
2025. március 23. 12:51

Orosz hadiüzemben - reuters

Az orosz-amerikai tárgyalások már nemcsak az ukrán-orosz háború lezárásáról szólnak, hanem globális kérdésekben, globális érdekegyeztetés szintjén is tárgyal a két nagyhatalom egymással - jelentette ki a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője, biztonságpolitikai szakértő a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Horváth József elmondta, egy ukrán tűzszünet létrehozása mellett más fontos világpolitikai kérdésekkel, a Közel-Kelettel, Iránnal, a húszik helyzetével, illetve délkelet-ázsiai térség problémájával is foglalkozik a két nagyhatalom.

Az Egyesült Államok és Oroszország, előbb-utóbb kiegészülve Kínával, az új világrend felosztásáról, hatalmi, gazdasági, politikai, katonai szerepek leosztásáról is tárgyalnak ezeken a megbeszéléseken, és ezt akarják sürgetni vagy felgyorsítani annak érdekében, hogy az orosz-ukrán kérdés mihamarabb nyugvópontra jusson - vélekedett az elemző.

Kifejtette, pillanatnyilag az ukrán vezetés igyekszik "két hangszeren egyszerre játszani", egyrészt tisztában vannak azzal, hogy az amerikaiak és az oroszok által megkötendő egyezségek nagyon komoly súlyúak és befolyásolják személyes érdekeiket és az országuk jövőjét.

Ugyanakkor próbálkoznak azzal - folytatta - , hogy a nyugat-európai "elszántak szövetségének" alternatíváját nyitva hagyni, és amennyiben Nyugat-Európa hajlandó és képes az ukránokat megfizetni és fegyverrel ellátni, akkor egy idő után túllépnének az amerikai-orosz megállapodáson, majd Európát felhasználva tovább folytatni a küzdelmet.

A nyugat-európai hadikapacitások növeléséről szólva Horváth József hangsúlyozta, a lövegek gyártásában, a légvédelmi és tüzérségi lőszerellátás tekintetében együttesen sem képesek az orosz gyártókapacitást ellensúlyozni, valamint Nyugat-Európa jóval drágában - akár egy a tízhez arányú költséggel - állítja elő a lőszereket, mint Oroszország.

Franciaország esetében van egy plusz motiváció is az oroszokkal szemben, hiszen az elmúlt években a volt francia gyarmatokról, Száhel-övezetből épp az orosz Wagner-csoport szorította ki a francia idegenlégiót - mutatott rá a szakértő, hozzátéve, a franciák számára ez egy nagyon jelentős anyagi és presztízsveszteség volt, amit most az ukrán helyzettel igyekeznek kiegyenlíteni.

A műsorban szó volt a francia lakosságnak egy esetleges világháborúra történő felkészítéséről is. Horváth József kifejtette, ennek alapvetően pillanatnyilag belpolitikai okai vannak, mert a katonai elemzők véleményei nem támasztják alá azt, hogy valós veszély lenne egy Európa elleni totális orosz háború, mivel az ukrán hadihelyzet nagyon komoly kihívás elé állítja az orosz hadsereget.

Az egyes uniós tagállamok haderőfejlesztéséről, a haderő sorozott állománnyal történő felduzzasztásáról szólva a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője elmondta,

Európában egyedül Lengyelország kezdett el felépíteni komoly hadsereget, a jelenlegi 200 ezres állományt 500 ezer főre szeretnék növelni, illetve célként öt százalék körüli GDP- arányos katonai költségvetést tűztek ki.

A németek is 200 ezer fős hadsereggel számolnak, de ezt a létszámot sem tudják feltölteni, mert nincs megfelelő utánpótlás, ezért ötletként az is felmerült a német vezetésben, hogy Közép-Európából alkalmaznának szerződéses katonákat - tette hozzá Horváth József.

MTI
Címkék:
  • Krajsovszky Gábor: Neobolsevizmus és kereszténység harca ma Magyarországon
    Ma Magyarországot polgári és keresztény mivolta miatt egy eddig szinte soha nem látott mértékű, folyamatos rágalomhadjárattal és diktatórikus erőszakkal próbálják meg külső és belső ellenséges erők a szabadságától megfosztani. Ebben a hadjáratban akár még hamisan polgári beállítottságúaknak mutatkozó, de valójában báránybőrbe bújt farkasok is aktívan részt vesznek. Igaz magyar és igaz keresztény tehát nem adhatja szavazatát olyanra, aki – Mindszenty József bíboros szavait idézve – „megtagadja magyarságát, idegen bandák kötelékében silány szegődménnyel”.
  • Kultúraromboló invázorok Európában
    El kell távolítanunk a hatalomból azokat, akik előjogokat adnak a jövevényeknek, miközben hátrányosan megkülönböztetik az őshonos lakosokat.
  • Orbán Viktor Kötcsén: Brüsszel zsákutcában, Magyarország irányt mutat
    Orbán Viktor Kötcsén nem udvariaskodott: kimondta, hogy Brüsszel zsákutcába vitte Európát, a baloldal pedig újra megszorításokat zúdítana a magyarokra. A miniszterelnök ezzel szemben világossá tette, hogy a nemzeti-keresztény jobboldal nem hátrál, nem enged, és 2026-ban is készen áll a győzelemre. Ez a beszéd ismét nem a langyos kompromisszumok szövege volt, hanem egy újabb hadüzenet a brüsszeli vezetőknek és a hazai baloldalnak Tiszán innen és túl: Magyarország megvédi magát, megvédi a jövőjét. Íme az öt legerősebb gondolat!
  • „A falu bolondja turnézik az interneten” - kritika Magyar Péterről
    Gyopáros Alpár szerint Magyar Péter újabb valótlanságot állított a falvakról, amikor drasztikus népességcsökkenésről beszélt. A modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a Harcosok órájában hangsúlyozta: ma a falvakban növekszik leginkább a lakosság, miközben a városokból egyre többen költöznek vidékre. Hozzátette: Magyar Péter stílusa miatt a kistelepüléseken a Tisza Párt nem is lehet népszerű.
  • Orbán Viktor: nemzeti konzultáció indul a Tisza adóemelési terveiről
    Orbán Viktor hangsúlyozta: az EU jelen pillanatban a szétfeslés és a széttagolódás állapotába lépett. "És ha ez így megy tovább, márpedig erre van a nagyobb esély, akkor az Európai Unió története úgy vonul be a történelembe, mint egy nemes kísérlet lehangoló végeredménye" - figyelmeztetett.
MTI Hírfelhasználó