Politikusi szerelem mint háborúságot fokozó téboly
Az Európai Unió Tanácsa hétfőn véglegesen elfogadta azt a rendeletet, amely lépcsőzetes menetrendben megtiltja az orosz eredetű vezetékes földgáz és cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát az uniós piacra. Bánó Attila Európa-éremes publicistának tett föl kérdéseket a Gondola.
− Szerkesztő úr, sajtófényképek sora bizonyítja, hogy az Európai Unió egyik vezetője szerelmes Ukrajna egyik vezetőjébe. A brüsszeli figura a szerelemtől elborult aggyal erőlteti át az uniónak káros, Kijevnek rövidtávon hasznos döntéseket. A demokrácia miért nem tudja ezt a tébolyt semlegesíteni?
− Közismertek azok a sajtófotók, amelyeken Ursula von der Leyen asszony és Volodimir Zelenszkij úgy ölelkeznek, puszilkodnak, ahogyan azok a párok szoktak, akik erős érzelmi szálakkal kötődnek egymáshoz. Fogalmam sincs arról. hogy vezető politikusoknak miért van szükségük efféle jelenetek előadására, bár elismerem, ez elfogadhatóbb, mint amikor Leonyid Brezsnyev és Kádár János csókolóztak.
Ursula asszonnyal nem is az a gondunk, hogy Zelenszkij közelében olvadozik, hanem az, hogy valóban abnormális, az Európai Unió számára elképesztően káros döntéseket hoz,
illetve jelent be.
Ukrajna négy éve él a Nyugat köldökzsinórján, négy éve keményen pumpolja azokat az európai adófizetőket, akiknek semmi közük nincs az ukrajnai háborúhoz.
Mindenki tudja, hogy az orosz eredetű vezetékes, valamint cseppfolyósított földgáz behozatalának tiltása, az oroszellenes gazdasági szankciók rendkívüli mértékben rombolják az unió versenyképességét, de az EB elnök asszonya úgy számol be ezekről, mintha részét képeznék valami sikertörténetnek.
A brüsszeli vezetés dilettantizmusa és arroganciája már minden határt átlépett. Az Orbán-kormány és az Európai Patrióták tiszteletre méltó bátorsággal és következetességgel küzdenek a mindenre elszánt futóbolondok ellen, de nehéz a dolguk, mert saját hazájukban is hadakozniuk kell az árulókkal.
− Annak idején a már rogyadozó Brezsnyev ápolónője átvette a személyi hatalom egy részét, visszaélve a beteg politikus szellemi zsugorodásával. A szovjet csúcsvezetők azonban egy idő után áthelyezték az ápolónőt. Hogyan lehetséges, hogy az akkori Moszkvában intelligensebb politikusok voltak, mint a mai Brüsszelben?
− A szovjet rendszerről semmi jót nem tudok mondani. A több évtizedes kommunista diktatúra nagyon lefékezte, illetve visszavetette politikai, gazdasági és kulturális fejlődésünket. Jó ideje próbáljuk ledolgozni a hátrányt, de nem könnyű behozni a lemaradást, különösen úgy, hogy közben
Brüsszel – globalista ideológiai meggondolásból − folyamatosan gáncsolja nemzeti kormányunkat.
A szovjet időket jó okkal bírálhatjuk, de azt el kell ismerni, hogy az akkori moszkvai vezetők, a maguk szempontjából jobb politikusok voltak, mint a jelenlegi brüsszeli „elit” tagjai. Sok ellenszenves figurát felsorakoztattak, de arra ügyeltek, hogy mindenki a szovjet érdekeket szolgálja. Szigorúan büntették azokat, akik a külföldi, „imperialista” ellenség felé kacsintgattak.
Hangsúlyozom, a szovjet politikusok rossz ideológiát szolgáltak, de professzionálisabb munkát végeztek, mint ma a brüsszeliek, akik sok kárt okoznak Európának.
Bánó Attila Csókakőn. Fotó: Családi fotóarchívum
− Hogy szerelem döntsön romba országokat, erre van példa a történelemben, a Biblia is leír ilyen esetet. De most a XXI. században élünk, súlyos történelmi tapasztalatok birtokában. A felhalmozott tudás hogyan mentheti meg Európát?
− Európa megmentése nem lenne olyan nehéz feladat, mint amilyennek jelenleg látszik.
Csupán meg kellene szabadulni a megvásárolt politikusoktól
és olyanokat ültetni a helyükbe, akik komolyan veszik a demokráciát, akik valóban képviselik a választóikat és azt a népet, amelyhez tartoznak. Mindössze erre lenne szükség, és persze a kölcsönös tiszteletre. Az ugyanis teljesen elfogadhatatlan, hogy egy szövetségi rendszeren belül, politikai okokból éveken keresztül vegzáljanak, pénzügyileg büntessenek egy országot, amely nem hajlandó elfogadni olyan központi döntéseket, amelyek sértik a szuverenitását.
Amikor Brüsszel – a balliberális többség jóváhagyásával – megtiltja az orosz energiahordozók vásárlását, akkor nem arról van szó, hogy az ukrajnai konfliktus miatt rettentően haragszunk az oroszokra. Ez csupán maszlag, amit a propaganda feltálal a népnek. A lényeg egészen más.
Az unió politikai vezetői a drágább, tengeren túli cseppfolyós gáz vásárlására kényszerítik Európát,
amivel nem az európai felhasználók, hanem a termelő multik érdekeit szolgálják. És a pénzvilág hatalmasainak tesznek szolgálatot azokkal a félelmetes mértékű gigakölcsönökkel is, amelyeket a csődhelyzetben vergődő Ukrajna feneketlen zsákjába öntenek, s ezzel
európai emberek generációit adósítják el.
Kontinensünk történelme, felhalmozott tudása sokkal bölcsebb irányításra érdemesíti az EU-t. A világ lassacskán változik. Bízzunk benne, hogy az erőviszonyok átrendeződnek és eljön az idő, amikor a józanság a számító gonoszság helyére lép.
Főkép: Brezsnyev és Honecker 1979-ben.
