Orosz-ukrán háború: az extremitás Moszkva nélkül „akar" békét kialakítani
2023. június 28. 21:38
Az ukrajnai konfliktus kimenetelének Oroszország kirekesztésével való meghatározása kudarcra van ítélve - jelentette ki Marija Zaharova, az Orosz Külügyminisztérium szóvivője szerdai moszkvai sajtótájékoztatóján.
Zaharova, az Orosz Külügyminisztérium szóvivője – taszsz
Zaharova Kijevnek arra a kezdeményezésére reagált, hogy orosz részvétel nélkül hívjanak össze egy úgynevezett globális békecsúcsot. Felszólította a "felelősségteljes" országokat, hogy ne vegyenek rész a "provokatív" fórumon.
"Az ukrajnai konfliktus kimenetelének meghatározására irányuló kísérletek Oroszország részvétele nélkül, mint azt mindenki jól tudja, kudarcra vannak ítélve" - mondta.
Zaharova szerint a Nyugat megpróbálja meggyőzni a globális Dél országait, hogy vegyenek részt egy Oroszország nélküli "békecsúcson". Kifogásolta, hogy a fórumra, amelynek egyetlen célja szerinte az, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Oroszországgal szemben ultimátumszerű követeléseket megfogalmazó "békeformuláját" népszerűsítse, olyan országokat akarnak meghívni, amelyeknek elvileg semmi közük a ukrajnai eseményekhez, csak be akarják őket sorolni a nyugati álláspont támogatóinak táborába.
A szóvivő az orosz nyelv durva diszkriminációjával vádolta meg azt a határozatot, amelyet az Európa Tanács Velencei Bizottsága hozott a nemzeti kisebbségekről szóló ukrán törvényről július 12-én. Kifogásolta, hogy a dokumentum a "kisebbségi nyelvek differenciált kezeléséről" szólt, és egyetlen nyelvet állapított meg fő nyelvként, noha a társadalom többsége egy másik nyelven beszél, amelyet a törvényhozás szintjén kivonnak a használatból.
"És most ez nem csak diszkrimináció, ez keresztes hadjárat az orosz nyelv ellen, globális nyugati erőfeszítés, amelyet többek között a kijevi rezsim hajt végre az orosz nyelv, az orosz kultúra, minden orosz eltörlése érdekében" - fogalmazott.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Pervij Kanal állami televízió Bolsaja Igra (Nagy Játszma) című háttérműsorának nyilatkozva azt mondta, hogy "egyszerűen nem érdemelnek tiszteletet" nyugati vezetőknek azon nyilvános nyilatkozatai, hogy beszélni szándékoznak Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.
"Ha érdekelt vagy a párbeszédben, az elnök sohasem fog elutasítani egy ilyen kapcsolatfelvételt" - mondta.
Úgy vélekedett, hogy eleve kudarcra ítéltetett az egypólusú világrend fenntartására törekvő országoknak az az elképzelése, hogy az ukrajnai konfliktus felszításával meggátolják Oroszország megerősödését. Hangot adott Moszkva gyanújának, hogy egyes országok zsoldosoknak álcázva hivatásos katonákat küldenek Ukrajnába. Mint mondta, a konfliktusövezetben "hatalmas létszámú" külföldi katonai szakértő tartózkodik.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője határozottan visszautasította az ENSZ-főtitkár különmegbízottjának azt a megállapítását, miszerint Oroszország megsérti a gyermekek jogait, miközben az orosz hadsereg intézkedéseket hozott a védelmük megerősítése érdekében.
"Katonáink többször is, a tulajdon életük kockáztatásával hoztak intézkedéseket a gyermekek megmentése érdekében, hogy kimenekítsék őket az ágyúzás elől, amelyet egyébként Ukrajna fegyveres erői folytattak a polgári infrastruktúra ellen" - mondta.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.