Moszkva a terrortámadásokban érintettek kiadását követelte Kijevtől
2024. március 31. 20:14
Az orosz hatóságok nyomozása kimutatta, hogy a krasznogorszki Crocus City Hall kulturális központ elleni támadás és más oroszországi terrortámadások nyomai Ukrajnába vezetnek, Moszkva pardig azzal a követeléssel fordult Kijevhez, hogy tartóztassa le és adja ki az összes érintettet - közölte vasárnap az orosz külügyminisztérium.
"A március 22-én Krasznogorszk városban elkövetett, az egész világot sokkoló véres terrorcselekmény korántsem az első terrortámadás, amelyet hazánk ellen az utóbbi időben végrehajtottak. Az orosz illetékes hatóságok által elvégzett nyomozás kimutatta, hogy mindezen bűncselekmények nyomai Ukrajnába vezetnek" - állította az orosz külügyminisztérium.
"Ezzel kapcsolatban az orosz külügyminisztérium átadta az ukrán hatóságoknak a terrorista merényletek elleni nemzetközi egyezmény és a terrorizmus finanszírozásának visszaszorításáról szóló nemzetközi egyezmény szerinti követeléseket az összes olyan személy azonnali letartóztatására és kiadatására vonatkozóan, akik részt vettek ezekben a terrortámadásokban" - tette hozzá a tárca.
"Ezen követelések között szerepel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) vezetőjének, Vaszil Maljuknak a letartóztatása, aki március 25-én cinikusan elismerte, hogy Ukrajna szervezte a Krími híd elleni 2022. októberi robbantást, és részleteket közölt más terrortámadások szervezéséről az Oroszországi Föderációban" - fűzte hozzá a közlemény.
Maljuk – karpat.in.ua
Az orosz minisztérium hangsúlyozta, hogy a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem minden állam felelőssége és követelte a "kijevi rezsimtől", hogy haladéktalanul hagyjon fel a terrorista tevékenység bárminemű támogatásával, adja ki az elkövetőket és térítse meg az áldozatoknak okozott károkat.
"Az, hogy Ukrajna megszegi a terrorizmus elleni egyezményekből eredő kötelezettségeit, nemzetközi jogi felelősségre vonást von maga után" - olvasható az orosz külügyminisztérium által kiadott dokumentumban.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
A KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
