Nőtt az antiszemitizmus tavaly az Európai Unió területén az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének (FRA) csütörtökön közzétett felmérése szerint, amelyben kiemelik, hogy a gázai fegyveres konfliktus őszi kirobbanása tovább rontott a helyzeten.
Bár a kutatást a bécsi székhelyű uniós testület 2023 első felében végezte, a gázai helyzet elmérgesedése nyomán - nemzetközi és európai zsidó szervezetekkel egyeztetve - kiegészítésekkel látták el.
A felmérést abban a 13 EU-tagországban készítették - Magyarországon, Csehországban, Ausztriában, Belgiumban, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Hollandiában, Romániában, Spanyolországban, Lengyelországban és Svédországban -, ahol a statisztikák szerint az Európai Unió zsidóságának 96 százaléka él.
Ez volt a harmadik ilyen közvélemény-kutatás a 2013-as és a 2018-as után.
"A gázai háború hatásai aláássák az antiszemitizmus elleni harcban elért eredményeket is" - figyelmeztetett Sirpa Rautis, a szervezet igazgatója.
A friss jelentésben a megkérdezettek négy százaléka számolt be antiszemita indíttatású fizikai bántalmazásról, míg ez az arány 2018-ban két százalék volt. Hatvan százalékuk úgy vélte, kormányuk nem lép fel elég határozottan az antiszemitizmus ellen.
Belgiumban a válaszadók fele - az uniós átlagnál több - számolt be zaklatásról, és kilenc százalékuk - azaz ismét az uniós átlagnál több - azt mondta, az utóbbi öt évben érte már fizikai bántalmazás zsidó származása miatt.
Franciaországban a megkérdezettek 74 százaléka úgy vélte, a gázai harcok hozzájárultak ahhoz, hogy nehezebbé vált a helyzetük; ez az arány Magyarországon volt a legkisebb, kilenc százalék.
A felmérés elkészítéséhez összesen csaknem 8000, 16 éves vagy annál idősebb embert kérdeztek.
A FRA felhívta a figyelmet arra is, hogy a zsidó közösségeknek általában saját maguknak kell megszervezni védelmüket, beleértve a biztonsági intézkedések anyagi terheinek viselését is.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Ahogy most itthon, úgy Isztambulban is három-négy perc leforgása alatt két gólt kaptunk. Ez azt jelenti, hogy letörünk egy bekapott gólnál. Korábbról nem is emlékszem, hogy történt-e ilyen. Nem szabad vert seregként elkönyvelni a bekapott gólt, elvégre még most is volt hátra hatvan perc.
Nem értek egyet azzal, hogy az ukránok értünk harcolnak, ugyanis Európa nincsen támadás alatt, egyetlen európai uniós vagy NATO-tagország sincs támadás alatt. Az ukránok hősiesen harcolnak, de magukért" - rögzítette a külügyminiszter.
Kollár Kinga brüsszeli kijelentéséről szólva Orbán Viktor úgy nyilatkozott, a Tisza-párti európai parlamenti képviselő "gyurcsányi szemérmetlenséggel vágta a magyarok képébe", hogy mindennap azért dolgozik párttársaival, hogy "Magyarország ne kapja meg a neki járó forrásokat", és erre büszke is.
Az államtitkár kifejtette: "azt is elmondtuk, hogy nyilván szeretetből a bajba jutottaknak segítettünk, ez nem is kérdés, viszont a legnagyobb szeretet, meg a legnagyobb segítség az, amikor helybe visszük a segítséget a Hungary Helps programon keresztül".