A világűrről és környezetünkről, valamint a magyar űrprogramokról tartottak konferenciát A magyar űrkutatás napja alkalmából pénteken Budapesten.

A Magyar Asztronautikai Társaság által szervezett konferencia a világűr hetéhez kapcsolódik, amelynek fő témája a klíma- és a környezetváltozás - emlékeztetett Kovács Kálmán, a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) elnöke a pénteki konferencián.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) technológiáért felelős helyettes államtitkára a konferencián kiemelte:

"Folyamatosan azon dolgozunk, hogy a magyar űripari beszállítókat segítsük és felhelyezzük őket a térképre, megerősítsük a szerepüket, valamint a kutatói közösség érdekében igyekszünk újabb programokat indítani".

Szolnoki Szabolcs ismertetése szerint az NGM dolgozik az űrtörvény kialakításán, új, űripari szerepköre szerint fejleszti az űripari cégek kompetenciáját, a missziók kezdeményezését az Európai Űrügynökségnél (ESA), nemzeti "bajnokok" kinevelését, valamint űripari termékportfóliók létrehozását és fejlesztését.

Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára beszédet mond a magyar űrkutatás napja alkalmából tartott, A világűr és a szűkebb környezetünk című konferencián Budapesten, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) épületében 2024. október 18-án. MTI/Lakatos Péter

Emellett célja még a geo-return mutatóinak lehető legmagasabb szintre emelése, tervek között szerepel kis űrmissziók megvalósítása az ESA-val együttműködésben, amihez szükség van a MANT szakértelmére - tette hozzá Szolnoki Szabolcs.

Ismertetése szerint az NGM háttérintézményének a Neumann János Nkft-nek feladata az űrtevékenység és annak a támogatása.

"Leraktuk az intézményi alapokat és most a programok kidolgozásán, majd a finanszírozás kialakításán dolgozunk"
- tette hozzá.

Bodzsár Krisztián, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Rádiómonitoring osztályának munkatársa előadásában hangsúlyozta: a frekvenciakoordináció jelentősége a műholdas területen jelentősen megnőtt, az űrszegmens rádiófrekvenciás spektrumfelügyelete egyre fontosabbá válik.

A rádiócsillagászat szempontjából komoly problémát jelent a megnövekedett műholdszám. Az NMHH jövőbeli műholdas mérési képességéhez kapcsolódó fejlesztési tervei között van műholdas mérőállomás-telephely kialakítása, NGSO monitoringképesség létrehozása, valamint a GSO mérési képesség fejlesztése - ismertette Bodzsár Krisztián.

Bartóki-Gönczy Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Világűrjog és Politika Kutatóintézetének vezetője, a Médiatanács tagja előadásának fókuszában a szeptemberben bemutatott, európai versenyképességről szóló Draghi-jelentés állt, mely egységes európai űrtörvényt és a kisebb államoknak kedvező beszerzési szabályozás kivezetését javasolja.

Bartóki-Gönczy szerint a jelentés pontos képet ad Európa fokozódó lemaradásáról az új űrversenyben, a szektor alulfinanszírozott, a magántőke bevonási lehetőségek elégtelenek, a védelmi képességek nincsenek kellő súllyal kezelve, legalábbis a Kínához és az Egyesült Államokhoz képest.
Az Európai Bizottság számára készült jelentés azonban fogalmaz meg olyan javaslatokat, melyek nem szolgálják Magyarország érdekét. Így különösen káros lenne, ha a hazai ipari szereplők nem pályázathatnák vissza az Európai Űrügynökségbe befizetett összeg jelentős részét (georeturn elv), kizárólag a versenyképességet szem előtt tartva.

Ugyanakkor a versenyképesség jegyében a reform várhatóan elkerülhetetlen, ügyelni kell azonban a tárgyalások során a hazai érdekek érvényesítésére - mondta Bartóki-Gönczy.

Ugyancsak jelentős változás lesz, amennyiben a Bizottság bemutatja a tagállamok jogát harmonizálni kívánó "európai űrtörvényt". Itt a tárgyalások során arra érdemes majd fókuszálni, hogy a hazai mozgástér akkora maradjon, hogy versenyképes szabályozási környezetet lehessen kialakítani - hangsúlyozta Bartóki-Gönczy Balázs.