Valótlan állításokat tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK)
2025. január 19. 18:26
Ismételten súlyos, valótlan és az egészségügybe vetett közbizalmat megingató állításokat tett a Magyar Orvosi Kamara (MOK) az egészségügy működésével kapcsolatban, amelyet gondolkodás nélkül vesznek át a Demokratikus Koalíció és a Tisza Párt politikusai, valamint a "független-objektív" sajtó képviselői - közölte a Belügyminisztérium (BM) vasárnap az MTI-vel.
magyar orvosi kamara
A közleményben úgy fogalmaztak: ez nem hagy kétséget afelől, hogy a Magyar Orvosi Kamara mely politikai szereplőkkel kíván közösséget vállalni a jövőben.
A BM valótlanságnak nevezte a MOK azon állítását, hogy az orvosok a kórházi adósságok miatt nem tudják ellátni a betegeket. Ezzel szemben a valóság az, hogy ma Magyarországon minden beteg megkapja az állapotának megfelelő ellátást, beteg nem marad ellátatlanul - hangsúlyozták.
A minisztérium határozottan felszólította a kamarát és az említett pártok politikusait, hogy fejezzék be a társadalom félrevezetését, az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók lejáratását, akik nap mint nap a betegek ellátásáért, gyógyításáért dolgoznak.
A MOK állításával szemben nincs finanszírozási akadálya a műtétek elvégzésének, a várólista-csökkentési program keretében évről évre biztosított többletforrások kihasználatlansága is éppen ezt bizonyítja - jelentették ki.
A közlemény szerint a kormány soha nem látott mértékben vont és von be forrásokat az egészségügybe: idén 3717 milliárd forint jut egészségügyi célokra, amely 2519 milliárd forinttal több, mint a baloldali kormány által utoljára benyújtott költségvetésben.
A BM elvárja az egészségügyi intézmények vezetői részéről a költségvetési fegyelem betartását, mindemellett minden évben megtörténik a kórházi adósság rendezése is, tavaly pedig három alkalommal közel 144 milliárd forinttal támogatta adósságrendezésüket a kormány - közölték.
Azt írták: a finanszírozási példák bemutatásakor a MOK - jobb esetben tudatlanságból, rosszabb esetben szándékosan - szintén félrevezeti a lakosságot, amikor az ellátások valós finanszírozási értékénél nem veszi figyelembe az egészségügyi szolgáltatók részére bérkiegészítésként biztosított finanszírozást, ami már a személyi jellegű finanszírozások több mint felét teszik ki.
kozadattar
Ezen felül a MOK az egészségügyi intézmények üzemeltetési költségeinek finanszírozását is figyelmen kívül hagyja, amely a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság költségvetésében biztosított - jelezték.
Emellett a kórházak dologi kiadásainak rendezése érdekében a szaktárca megkezdte a ráfordítási adatgyűjtést annak érdekében, hogy az egészségügyi ellátások reálértéken kerüljenek finanszírozásra. Az idei évi költségvetésben biztosított 150 milliárd forint többletfinanszírozás is többek között ezt a célt szolgálja - tették hozzá.
A MOK akkor sem mond igazat, amikor azt állítja, hogy az ágazat vezetése nem beszél nyíltan az egészségügy problémáiról - hangsúlyozták. Kiemelték: a valóság ezzel szemben az, hogy az egészségügyi ágazat vezetése minden szakmai fórumon és egyeztetésen jelen van és nyílt, őszinte tájékoztatást ad az egészségügy helyzetéről, hiszen mindig, minden esetben a probléma feltárására és annak megoldására törekszik.
Ismertették: annak érdekében, hogy ma Magyarországon minden beteg a lehető legmagasabb színvonalú ellátásban részesüljön, a BM az elmúlt években egy komplex és több lépcsős vezető-kiválasztási rendszert vezetett be az egészségügy területén, amelynek célja, hogy a kórházak élére olyan vezetők kerüljenek, akik megfelelő menedzser képességgel tudják vezetni a rájuk bízott intézményt. Legutóbb éppen a napokban öt főigazgató kinevezéséről döntött Pintér Sándor belügyminiszter az új vezető-kiválasztási rendszer alapján - mutattak rá.
Emlékeztettek: a szakmai partneri kapcsolat jegyében a tárca többször kérte a MOK-ot, hogy amennyiben bármilyen visszaélésről, visszásságról tudomást szerez, azt a konkrétum megjelölésével haladéktalanul jelezze a minisztériumnak, annak érdekében, hogy a szükséges lépések megtörténhessenek.
Ezzel szemben a MOK továbbra is általánosságban, konkrétumok megjelölése nélkül fogalmazza meg kritikáit, ami így csupán alaptalan, politikai indíttatású hangulatkeltésként értékelhető - írták. Ezért a BM nyomatékosan felszólítja kamarát, hogy fejezze be a lakosság biztonságos betegellátásba vetett bizalmának öncélú megingatására irányuló tevékenységét és térjen vissza a szakmai kamarai működéshez - áll a közleményben.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.