A családokban van az ország és a nemzet jövője, nekik köszönhetően újul meg az élet mindenhol, ahol magyar emberek élnek - mondta az Országgyűlés elnöke szombaton az Országházban, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének (KCSSZ) XI. családi napján.
Kövér László, aki a rendezvény fővédnöke is, úgy fogalmazott, a családoknak köszönhetően "léphet színre egy új nemzedék, amely egyszer majd ezt az országot és nemzetet - annak gazdaságát, kultúráját és teljes örökségét - a vállain hordozza, gyarapítja és tovább hagyományozza az ő utódaikra".
A családok nemcsak az egymás iránti szeretet, hanem a hazaszeretet bölcsői is, ahol a jövő mindig a lehető legnagyobb érzelmi biztonságban van - tette hozzá a házelnök.
Kardosné Gyurkó Katalin, a Kulturális és Innovációs Minisztérium generációk közötti együttműködés segítéséért felelős miniszteri biztosa azt mondta, a család a nemzet immunrendszere, ha a családok erősek, erős az ország és a nemzet.
Ugyanakkor fontos, hogy mindenki a szülőföldjén élhesse meg nemzeti identitását, ezért érhetőek el a kormány támogatásai minden magyar számára a Kárpát-medencében - tette hozzá.
Márton Zsuzsanna, a KCSSZ elnöke azt hangoztatta, hogy a családok szerepe felbecsülhetetlen, hiszen a következő nemzedék jelenti a nemzet jövőjét, a gyermekek kezében van a nemzet sorsa.
A családok pedig nincsenek magukra hagyva, mivel a magyar kormány 2010 óta elkötelezetten segíti a családokat nemcsak az anyaországban, hanem a határon túl is - mutatott rá.
A szervezők közlése szerint a rendezvényre mintegy ötszáz család érkezett, a gyerekeknek és fiataloknak különböző programokkal készültek, a szülőknek pedig konferenciát rendeznek A párbeszéd szerepe a házasságban és a gyermeknevelésben címmel.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
