Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés irreális célkitűzés
2025. február 12. 22:39
Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés irreális célkitűzés, és ennek az illuzórikus célnak a hajszolása csak meghosszabbítja a háborút és még több szenvedést okoz - jelentette ki az amerikai védelmi miniszter szerdán Brüsszelben.
A NATO-szövetséges országok védelmi minisztereinek csütörtöki tanácskozását megelőző sajtótájékoztatón Pete Hegseth elmondta: "az Egyesült Államok nem hisz abban, hogy Ukrajna NATO-tagsága reális eredménye lenne a konfliktus tárgyalásos rendezésének, ehelyett minden biztonsági garanciát felkészült európai és nem európai csapatoknak kell támogatniuk. "
A miniszter hangsúlyozta: Donald Trump amerikai elnök világosan kijelentette, hogy a harcok leállítása és a tartós béke elérése a legfontosabb: ezt a háborút diplomáciai úton kell befejezni, Oroszországot és Ukrajnát egy asztalhoz ültetve. Az amerikai védelmi minisztérium pedig segíteni fog ennek a célnak az elérésében - tette hozzá. Hegseth azt is leszögezte, hogy az Egyesült Államok nem fog katonákat küldeni Ukrajnába.
Utalt arra, hogy az új amerikai kormány megerősítette elkötelezettségét a NATO iránt, de nem fogja tolerálni az "egyenlőtlen teherviselést". "Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO és az európai védelem mellett, de nem fogjuk tovább eltűrni a kiegyensúlyozatlan helyzetet" - hívta fel a figyelmet.
Hegseth szerint az amerikai kormány az egyesült államokbeli energiatermelés felszabadításával és más országok hasonlóra való ösztönzésével kívánja leszorítani az energiaárakat, ezzel gyengítve Oroszország háborús finanszírozását és elősegítve a diplomáciai megoldást.
Az alacsonyabb energiaárak és az energiaszankciók hatékonyabb végrehajtása növelheti a nyomást Moszkvára, hogy tárgyalóasztalhoz üljön - tette hozzá.
Hangsúlyozta: az európai biztonság elsődlegesen a NATO európai tagállamainak felelőssége, ezért Európának kell vállalnia a vezető szerepet Ukrajna jövőbeli támogatásában, Európának kell biztosítania a katonai és humanitárius segélyek többségét.
Szavai szerint a fenyegetés elhárítása érdekében növelni kell a védelmi kiadásokat, mivel a GDP 2 százalékának védelmi célú felhasználása nem elegendő. Donald Trump elnök 5 százalékot követel, és ez a megközelítés helyes - mondta.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok számára nem Európa biztonsága az elsődleges, mivel más, közvetlen fenyegetésekkel kell szembenéznie.
"Az Egyesült Államok prioritása saját határainak biztonsága és a kommunista Kína elleni elrettentés a Csendes-óceánon, mivel Kína képes és szándékában áll fenyegetni az amerikai nemzeti érdekeket az Indo-csendes-óceáni térségben" - húzta alá.
Hozzátette: miközben az Egyesült Államok a csendes-óceáni térségre összpontosít, Európának kell vezető szerepet vállalnia saját biztonságát illetően. Hatékony munkamegosztás révén az Egyesült Államok és Európa maximalizálhatja stratégiai előnyeit mindkét térségben.
A miniszter szerint a transzatlanti szövetség évtizedek óta fennáll, és remélhetőleg a következő generációkban is fennmarad, ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy "ez csak úgy magától nem fog megtörténni".
Megismételte, hogy Európának aktívan részt kell vennie saját biztonságának garantálásában és európai szövetségeseknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk, hogy a kontinens stabilitása a jövőre nézve is biztosítva legyen.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
