Darázs Lénárdot választotta rektorrá az ELTE szenátusa
2025. február 25. 08:39
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Szenátusa Darázs Lénárd egyetemi tanárt választotta az egyetem következő rektorává, aki 2025. augusztus 1-jétől töltheti be a tisztséget - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.
A szenátus hétfőn megtartott rektorválasztó ülésén a pozícióra hárman pályáztak: Darázs Lénárd egyetemi tanár, az ELTE általános rektorhelyettese, Horváth Zoltán intézetvezető egyetemi tanár, korábbi dékán és nemzetközi rektorhelyettes, valamint Katz Sándor intézetigazgató egyetemi tanár, akadémikus - tartalmazza a közlemény.
A titkos szavazáson a Szenátus 30 igen szavazattal, vagyis meggyőző többséggel Darázs Lénárdot választotta rektorjelöltnek - tették hozzá.
Mint írták: a szenátus tagjai a rektorjelöltekből csak egyet jelölhettek meg azt követően, hogy a jelölteket és a programjukat a döntéshozó fórumok és az egyetem belső nyilvánossága részletesen megismerhette.
Az új rektor megválasztásának menetét - folytatták - törvényi szabályozás írja elő. A benyújtott valamennyi, a pályázati feltételeknek megfelelt pályázatot a Szenátus elbírálta, és tagjai többségének szavazatával döntött a rektorjelölt személyéről.
A Szenátus a mostani döntést megküldi a munkáltatói jogkör gyakorlójának, aki a Szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízásról. A rektort a fenntartó miniszter ajánlására pedig a köztársasági elnök nevezi ki - ismertették.
Darázs Lénárd jogász, egyetemi tanár. Szakterülete a magánjog, a versenyjog, valamint az európai adatgazdaság és adatvagyon jogi szabályozása. Az egyetemi tanár 2017 óta az ELTE általános rektorhelyettesi tisztét tölti be. Széles körű egyetemi vezetői tapasztalattal rendelkezik, korábbi feladataival tapasztalatot szerzett fejlesztési programok koordinálásában és az egyetem stratégiai irányításában.
Számos egyetemi testületet vezetett, beleértve az innovációs, habilitációs és etikai bizottságokat is. Az egyetem nemzetközi és hazai innovációs tevékenységeinek meghatározó alakítója, emellett a Magyar Innovációs Szövetség alelnökeként is tevékenykedik - olvasható az egyetem közleményében.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Freund Tamás, az MTA elnöke elmondta: a 200 éve alapított MTA a felmérések szerint ma is a legnagyobb közbizalommal övezett intézmény Magyarországon, amely közalapozásból született és a közösségért van.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 23. között rendezik. A mai – hétfői – napon magyar nyelv és irodalomból középszinten 77 972, emelt szinten 2278 tanuló ad számot tudásáról.
Felavatták a Határtalan történet című térplasztikát és koszorút helyeztek el Széchenyi István szobránál a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) alapításának 200. évfordulója alkalmából Budapesten.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból. 
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni. 
