Már holnap bevezethetnék a kötelező sorkatonai szolgálatot Horvátországban
2025. április 7. 21:13
A horvát hadsereg felkészült a katonák kiképzésére, a kötelező sorkatonai szolgálatot így már holnap bevezethetnék - mondta Ivan Anusic horvát védelmi miniszter hétfőn Slunjban, az Eugen Kvaternik katonai kiképzőközpontban tett látogatása során.
A tárcavezető a sajtó munkatársainak kíséretében megtekintette a központ helyiségeit, ahol szavai szerint minden készen áll a sorkatonák fogadására.
"Teljes mértékben felkészültünk arra, hogy évente öt generációnak, egyenként nyolcszáz hadköteles sorkatonának katonai alapképzést nyújtsunk" - hangsúlyozta.
Emlékeztetett: korábban hat hónapig tartott a katonai szolgálat, most két hónapig fog tartani, a polgári szolgálat pedig három-négy hónapig. Azok, akik behívót kapnak, lelkiismereti okokra hivatkozva továbbra is elutasíthatják a fegyverviselést - tette hozzá.
Kiemelte: a sorkatonák 1100 euró (mindegy 450 ezer forint) fizetést is kapnak havonta, és a szolgálat miatt nem lesznek elbocsáthatók a munkahelyükről. A kéthónapos kiképzés beleszámít majd a nyugdíjra jogosító szolgálati időbe, és a sorkatonai szolgálatot végzett fiatalok elsőbbséget fognak élvezni az állami vagy közszolgálati munkakörök betöltésénél - mutatott rá.
Jelezte: a törvényes keretekről még egyeztetnie kell az államfői hivatalnak és a kormánynak, de várhatóan még a nyári szünet előtt, június 15-ig a parlament megszavazza a sorkatonaság bevezetéséről szóló törvényt, így már ősszel megkezdhetik az első generáció kiképzését.
A kiképzések Kninben, Slunjban és Pozsegán (Pozega), az ottani laktanyákban zajlanak majd.
A sorkatonák egy-egy generációjának kiképzése mintegy négymillió euróba (1,6 milliárd forint) kerül az államnak, és évente összesen öt generáció kiképzését tervezik, ami 20 millió euró.
A zágrábi kormány 2024 februárjában kérte fel a védelmi minisztert, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy milyen formában lehetne újra bevezetni a sorkatonai szolgálatot, amelyet Horvátországban 2008-ban töröltek el, részben arra való tekintettel is, hogy akkori felmérések szerint a fiatalok csaknem 90 százaléka lelkiismereti okokra hivatkozva elutasította a fegyverviselést.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Kossuth Lajos nevét minden magyar ismeri. A szabadság apostola, a nemzet felemelkedésének szimbóluma, aki a 19. század közepén a magyarság önállóságáért küzdött. Történelemkönyveinkben rendszerint „liberális” politikusként emlegetik – de ne keverjük össze ezt a liberalizmust a mai értelemben vett liberális eszmékkel. Kossuth ugyanis nem az egyén határtalan szabadosságának, hanem a nemzeti liberalizmusnak volt a képviselője. Míg Kossuth a magyar nemzet szabadságáért és felemelkedéséért küzdött, a mai liberálisok sokszor a nemzeti szuverenitás lebontásán fáradoznak.
A kormányhivatal átfogó vizsgálata alapján a BKV buszainak hatvan százaléka alkalmatlan a biztonságos közlekedésre - közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára szerdán az M1 aktuális csatornán.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
