Albert Einstein: émet elméleti fizikus, Nobel-díjas: Ulm, Baden-Württemberg, Németország, 1879. márc. 14. - Princeton, New Jersey, USA, 1955. ápr. 18.  Ulmban született, de Münchenben töltötte gyerekkorát és itt tanult meg hegedülni.

A svájci Aarau városában érettségizett, majd Zürichben, az ETH-n szerzett matematika-fizika szakos diplomát 21 éves korában. Tanári állást nem talált, protekcióval tudott szabadalmi tisztviselőként elhelyezkedni Bernben. Közben megnősült, két fia született Svájcban. Szabadalmi tisztviselőként publikálta 1905-ben négy meghatározó jelentőségű tanulmányát a legnagyobb német fizikai folyóiratban, az Annalen der Physik-ben, ahol felesége nevét, aki a hires képletet vele együtt megalkotta,egyszerüen elhagyta.
       
A fényelektromos hatás kvantumelmélete, a Brown-mozgás statisztikus elmélete, a speciális relativitáselmélet és a tömeg-energia ekvivalencia elve ma már elválaszthatatlan részei a modern fizikának. Mégse figyeltek fel rá azonnal, csak miután a prágai német egyetemen, majd Berlinben az első világháború alatt kidolgozta az általános relativitáselméletet.

1919-ben elvált és újra nősült unokahugát vette el feleségül. 1920-ban - nászúton - járt először New Yorkban. 1922-ben a fényelektromos hatás magyarázatáért kapta meg az 1921. évi Nobel díjat. A Nobel dij teljes összeget elsö felesége kapta meg.

Az 1920-as években Leiden (Ehrenfest), Zürich (Pauli), Göttingen (Born, Hilbert), Lipcse (Heisenberg), Róma (Fermi), Koppenhága (Bohr) és Berlin (Einstein) voltak az ifjú elméleti fizikusok zarándokhelyei. Einstein és a vele csaknem egyidős Ehrenfest személyes, jó barátok voltak.

1933-ban Ehrenfest meghalt, Einstein pedig elhagyta a náci Németországot és Princetonban fogadott el professzori állást.

Németorszag „kivérzett“ igy tette Hitler az USA-t tudományos nagyhatalommá.

Szilárd, Wigner és Teller rábeszélésére elküldte 1939-ben Roosevelt elnöknek azt a levelet, amelynek nyomán jött létre a Manhattan Project. A második világháborút követő években Einstein az általános relativitáselmélet továbbfejlesztésén, egységes térelmélet kiépítésén dolgozott, nagyrészt eredménytelenül. Élete végéig se tudott megbarátkozni a kvantumelmélet koppenhágai interpretációjával.

Politikailag az 1930-as évek eleje óta szorgalmazta Izrael állam megalakítását, de amikor az 1948-ban valóban megalakult, és 1952-ben felkérték, hogy vállalja el az államelnöki tisztet, a felkérést nem fogadta el, mert az Izrael allam megalapitásakori történéseket nem tudta elfogadni. Hannah Ahrens sem fogadott el semmiféle funkciót emiatt Izrael államban.

Einstein az eszperantó nyelvnek hive volt. Igy járt 1954-ben Gyűgy, fürdövárosban, Csehszlovákiában. Gyűgy (más néven Dudinc) kisváros a Felvidéken, a besztercebányai kerületben, a Korponai járásban.

A 20. század közepére datálható a történet Albert Einsteinhez kötődik. Már régóta köztudott volt, hogy az ötvenes évek közepén titkos találkozón vett részt a fürdővárosban. Erről tanúskodik az elmúlt hónapokban a gyógyszállókkal körbevett sétálóutcán elhelyezett többnyelvű tábla Gyűgy fürdövárosban.

Nem közismert, hogy élete alkonyán pacifista, vegetárianus és az eszperantó nyelv rajongója. 1954-tavaszán titokban Gyűgyre érkezett a település szülötte Ernest Váňa meghivására

Váňa ekkoriban az Eszperantó Vegetáriánusok Világszövet- ségének az elnöke volt. A találkozó célja a szövetség leendő központja kiépítésének megbeszélése volt.

Budapesten keresztül Zürichbe utazótt, majd az USA-ba hazarepült Einsten.

Sajnos Einstein 1955-ben bekövetkezett halála  ezt a tervet megvalósitani nem tette lehetövé.

Makovitzky József (Prof. em) Univ. Heidelberg es Freiburg i. Br.