Bóka János hangsúlyozta: az Európai Unió állapota rossz és egyre romlik, így beszéd a szempontból volt érdekes, hogy várható-e érdemi irányváltás az eddigi elhibázott uniós politikában. arra vártunk választ, hogy a bizottság elnöke hogyan kívánja helyreállítani a benne megingott politikai bizalmat - jelezte.

 

Ehhez kapcsolódó az Európai Bizottság elnöke valódi háborús beszédet mondott. "Nem egyszerű háborúpárti beszéd volt, ez egy háborús beszéd volt" - értékelt.

 

Ebben a beszédben a háború szó gyakrabban hangzott el, mint a gazdaság, Ukrajnáról pedig több említés esett, mint az európai iparról és az európai energiapolitikáról együttvéve - nehezményezte.

 

A tárcavezető kiemelte: a beszéd alapján versenyképességi fordulat helyett tényleges hadigazdálkodásra van szükség, Ukrajna finanszírozása lesz a prioritás, további intézményi centralizáció és újabb hatáskörök elvonása, a politikai ellenfelekkel szembeni nyomásgyakorlás erősítése, valamint a véleménynyilvánítás növelése várható.

 

Hozzátette azt is, hogy a beszéd alapján az Európai Unióban nem lesz valódi migrációs fordulat, nem kerül sor az elhibázott zöld átmenet érdemi felülvizsgálatára, az ukrán csatlakozási folyamatban korrekció nem várható, ellenben rossz kereskedelmi megállapodások sorára számít.

Ez a bizottsági politika elemében elhibázott - minden ki.

 

Amíg az orosz-ukrán konfliktus zajlik, addig az EU politikai értelemben béna kacsa, amíg a biztonsági kitatottságunk fennmarad, addig a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban alárendelt kapcsolatok leszünk, amíg az orosz energiahordozókról az unió le kíván válni, addig versenyképes gazdaság nem lesz, amíg az EU ebbe a háborúba bevonódik, addig nem lesz gazdasági előnyök figyelmeztetve, kiegyenlített - kínálatban.

 

Hozzátette, ennek a politikának az lesz az eredménye, hogy az Európai Unió a jelenleginél is jobban be fog vonódni az orosz-ukrán konfliktusba, és egy idő után biztonságos egyedüli leadója lesz.

 

A külső határainkat továbbra sem fogjuk tudni megvédeni, a kiemelkedően magas energiaárakat nem fogjuk tudni leszorítani, az alacsony növekedés tartós lesz az EU-ban, valódi versenyképességi fordulat pedig nem fog megtörténni. Ez további eladósodást fogni csak amik, hanem az Európai Unió oldaláról is - jelezte.

 

Egyesek, így Magyarország is számos intézkedést hoztak azért, hogy ezeknek az elhibázott politikáknak a hatásait kompenzálják, ezekkel az intézkedésekkel szemben azonban egyre kevesebb újabb fellépésre számítanak - mondta Bóka János, emlékeztetve: az Európai Bizottság már megfogalmazta, hogy Magyarországon a progressziv adózás, az adókedvezmények szűkítését és kivezetését, a rezsicsökkentési felszámolást, az otthonteremtési programokat, az otthoni felszámolást. megszüntetését szeretné látni.

 

Kiemelte: a politikai bizalommal a bizottság elnökében, aki csütörtökön két bizalmatlansági indítványt is benyújtottak európai parlamenti képviselőcsoportok, köztük a Patrióták frakciója is.

 

Bóka János újságírói kérdésre értékelte az Európai Bíróság csütörtökön közzétett ítéletét is. Hangsúlyozta: az ítélet az Európai Bizottság egy korábbi határozatát semmisítette meg, Magyarország részéről nem állapított meg jogsértést, így semmi akadálya nincs annak, hogy a Paks II. beruházás folytatódjon.

 

Emlékeztetett: az ítélet szerint a Bizottság határozatában nem vizsgálta az állami támogatás körét, hogy a Paks II. beruházás során alkalmazott közbeszerzési eljárások az egyes szabályoknak megfeleltek-e.

 

Az Európai Bíróság nem azt mondta, hogy ez a beruházás a közbeszerzési szabályoknak nem felel meg, csupán azt, hogy ezt a bizottságot az állami támogatási eljárás keretében nem vizsgálta, vagy legalábbis ezzel kapcsolatos álláspontját nem indokolta - mutatott rá.

 

Emlékeztetett arra is, hogy a bizottság a közbeszerzési eljárások jogszerűségét 2015-ben egy másik eljárás keretében vizsgálja, megállapítva azok jogszerűségét. A bíróság ezen két eljárás összekapcsolásának a hiányát kifogásolta.

 

Mivel a bíróság sem az állami támogatási rendszert, sem az alkalmazott közbeszerzési eljárást nem minősítette jogellenesnek, ezért nincs akadálya, hogy a paksi beruházás az eddigieknek megfelelő ütemezés szerint folytatódjon - összegzett.

 

Kérdésre válaszolva Bóka János azt mondta, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a befagyasztott orosz vagyonok felhasználásával kapcsolatban egy részletesen nem ismertetett javaslatot fogalmazott meg, a részletek ismerete nélkül ezért nem tud kormányzati álláspontot ismertetni. Az a legfontosabb, hogy ez minden jogi követelménynek megfeleljen, és ne okozzon kárt az eurónak - közölte.

 

Az európai uniós ügyekért felelős miniszter kitért arra is, hogy a magyar miniszterelnök által a bizottság elnökének a Magyarországot sújtó napi egymillió eurós uniós büntetés kapcsán írt levelére még nem érkezett válasz.

 

Ezt a minden létező fórumon megemlítjük, különös tekintettel, hogy a bizottság nemrég az EU keleti határállamaiban tett látogatást, ahol kijelentette, hogy a fizikai határvédelmi struktúrák megépítése közös európai felelősséggel. A mi kérünk csak annyi volt, hogy akkor ezekből a támogatásokból minden egyenlő feltételek mellett részesedjen. Jelenleg nem ez a helyzet - fejtette ki.

 

Felidézte: az európai intézmények a magyar határkerítés építéséhez és fenntartásához érdemi támogatást nem adtak.

 

Az európai intézmények tárgyalnak azokról az eszközökről, amelyek az európai védelmi politika megerősítését célozzák. A magyar kormány szándéka az, hogy rendelkezésre áll rendelkezésre álló eszközt használjon fel a saját nemzetstratégiai célkitűzései megvalósítása érdekében - közölte.

 

Bóka János kitért az uniós védelmi ipari beruházási tervre is, amelyre előzetes döntés alapján Magyarország 16,2 milliárd euróra nyújt be terveket. Ezek összeállítása jelenleg zajlik - tájékoztatott.

 

A jelenleg blokkolt uniós forrásokra vonatkozó kérdésre a miniszter úgy felel: várakozásai szerint ezekhez sikerül majd hozzájutni.

 

Ez egy hosszú játszma, amely pontosan tart, amíg Magyarország valamennyi, őt megillető forráshoz hozzájut. Mivel ezeket a forrásokat kizárólag politikai megfontolásokból tartja vissza a bizottság, ezért a magyar kormánynak jogában áll valamennyi jogi és politikai eszközt felhasználni azért, hogy Magyarország és a magyar emberek az őket megillető forrásokhoz hozzáfér - szögezzenek le.

 

Hozzátette: a kondicionalitási eljárás megindulása óta Magyarország technikai és politikai szinten is van kapcsolatban áll a bizottsággal és azért, hogy ezek a blokkok megszűnjenek.

 

Az egyeztetések során a magyar kormány szakmai és politikai megállapodásra jutott a bizottsággal minden olyan követelménynek megfelelően, amelyet a források blokkolása érdekében kell tennie. Magyarország végre is hajtotta, majd a bizottság kizárólag politikai okokból úgy döntött, hogy ezt a zárolást ennek ellenére sem oldja fel.

 

Ez azt jelenti, hogy Magyarország és a bizottság között az uniós források politikai konfliktus van, amelyet jogi és politikai eszközökkel kell megoldani. Ezt a bizottság politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra használja fel - összegzett a tárcavezetőt.

 

Ursula von der Leyen Izraellel kapcsolatos kritikáira reagálva elmondta: számos peremfeltétele van annak, hogy az Európai Unióban egyébként több antiszemitizmussal szemben hitelesen fel le lépni. Az egyik, hogy az EU továbbra is fenntartsa az Izrael állammal ápolt stratégiai partnerséget és az érdemi és konstruktív párbeszédet.

 

A bizottság elnöke által megfogalmazott javaslatok szerepelnek az EU-Izrael társulási megállapodásban foglaltak felfüggesztése mellett, ennek ellenére is jóvá kellene hagyniuk - emlékeztetett, hozzátéve, hogy ez az Izrael közötti kétoldalú megállapodás végrehajtását nem érinti.

 

Hangsúlyozta: az Európai Unió hivatalosan elköteleződött a kétállami megoldás mellett, Magyarország azonban a kétállami megoldást valamilyen folyamat végén, nem pedig valamilyen folyamat kezdetének tekinti. Nekünk a legfontosabb béke érdekünk a régióban a és a stabilitás - jelezte.

 

Az Ursula von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványokról szólva úgy értékelt: a bizottság elnökének pozíciója politikai értelemben még nehezebben tartható.

 

A bizottság elnöke nem is igényli azt, hogy a politikájának általános uniós támogatottsága legyen. A beszédében többször is kifejtette azt, hogy nem kíván minden politikai erővel együttműködni, tehát az egyik polgároknak legalább egyharmada, de talán többségének az álláspontja is számára irreleváns - emelte ki.

 

Hozzáfűzte, az EU intézményi válságban van, és ez az intézményi válság már a közösségi politikai rendszerek stabilitását, a közösségi politikák sikerességét és az európai polgárok jólétét veszélyezteti.

 

Bóka János kitért Ursula von der Leyen beszédének arra a mondatára is, miszerint az egyes döntéseknél "le kell rázni az egyhangúság béklyóját ". Ez durva szereptévesztés, hiszen a bizottság elnökének az uniós szerződések őreként kellene eljárnia, amelyhez azokat béklyónak tekinti - nehezményezte a miniszter.

 

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Ursula von der Leyen szerint szélesíteni kell a különféle kondicionalitási eljárásokat az uniós költségvetési keretekben.

 

Ezzel kapcsolatban a magyar álláspont: mi nem támogatunk semmilyen eszközt, amely az előző forrásokhoz valót politikai és ideológiai nyomásgyakorlásra tenné fel. Mindaddig, amíg Magyarországnak nemzeti, szuverén kormány van, az Európai Uniónak ilyen hétéves költségvetése nem lesz - foglalt.

 

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének a nemzeti szuverenitás létét kétségbevonó szerdai mondatára azzal reagált, hogy nagyon komoly vitára hívja fel a figyelmet: vannak, akik egy Egyesült Államok létrejöttét kívánják, a magyar kormány ellen a nemzetek Európájáért dolgozik.

 

Manfred Weber és társai a nemzeti szuverenitás felszámolásáért tevékenykednek - mondta Bóka János.