Feloszlatta magát a parlament Izraelben
Az izraeli parlament, a kneszet megszavazta hivatalos feloszlatását az október 27-re kitűzött parlamenti választások előtt - jelentette a helyi média pénteken.
A parlament feloszlatásáról szóló indítványt a 120 tagú kneszetben 62 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül fogadták el.
A javaslatot kizárólag a koalíció képviselői támogatták, köztük Benjámin Netanjahu miniszterelnök.
A kneszet a választások után felálló, 26. parlament megalakulásáig szünetet tart. A szünet idején a parlamenti bizottságok különleges eljárás keretében továbbra is ülésezhetnek, és a kormány vagy legalább 25 képviselő kezdeményezheti a plénum összehívását is, de ehhez és az érdemi jogalkotáshoz ekkor rendkívüli, széles körű politikai egyetértés szükséges.
Éjfélkor, a parlament feloszlatásáról szóló szavazás előtt a kneszet elfogadta
a férfiak kötelező katonai szolgálati idejének 30 hónapról 32 hónapra emelését.
A férfiak kötelező szolgálati idejét 2015-ben 36 hónapról 32 hónapra csökkentették, majd 2020-ban 30 hónapra mérsékelték.
Az utolsó éjszaka a kneszet elfogadta a 2023. október 7-i terrortámadás emlékezetéről szóló törvényt is, amely meghatározza a nemzeti megemlékezés kereteit, és létrehozza az úgynevezett Emlékezet Hatóságát. Az új szervezet feladata az emlékhelyek létrehozása, valamint a megemlékezések megszervezése lesz.
Az utolsó hetet éles politikai konfliktusok jellemezték. amikor a koalíció gyorsított eljárásban több rendkívül megosztó törvényt fogadott el, és számos költségvetési átcsoportosítást hagyott jóvá. A parlament utolsó ülésnapjain maratoni szavazássorozatban fogadták el a legvitatottabb jogszabályokat, köztük a legfőbb ügyész hatáskörének jelentős szűkítését,
az ultraortodox katonai szolgálatot megtagadók letartóztatásának ideiglenes befagyasztását,
valamint a kormány médiára gyakorolt befolyását jelentősen kiterjesztő médiatörvényt.
Gali Baharav-Miara legfőbb ügyész levélben figyelmeztette a kormányt, hogy a péntektől ügyvezetőként működő kabinet köteles önmérsékletet tanúsítani minden olyan kérdésben, amely nem sürgős.
Indoklása szerint fennáll a "fokozott veszélye annak, hogy
a szűk pártpolitikai érdek elsőbbséget élvez a közérdekkel szemben",
illetve hogy olyan kész helyzet alakul ki, amely a következő kormányt "visszafordíthatatlan helyzet elé állítja". Ezért előírta, hogy a minisztériumok minden, a napi ügyvitel körén kívül eső döntés előtt kötelesek előzetesen egyeztetni vele.
