A Kairosz Kiadó gondozásában megjelent Csóti György legújabb könyve: Trianon után száz esztendővel címmel, Beteljesedik-e a herderi jóslat az elveszített magyarlakta területeken? alcímmel.
„Jó úton járunk, hogy a Kárpát-medence magyarsága szellemi és a hétköznapokban is összetartó, valódi közösséggé forrjon, s hogy meddig jutunk, az mindannyiunk közös munkája és felelőssége”
Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után "a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.
A legbátrabb falu címet viselő Vas megyei község Kercaszomor ékes példája annak, hogy néha a reménytelennek tűnő küzdelem megvívása is győzelemre vezethet és hozhat eredményt - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter szombaton, amikor felavatta a település centenáriumi emlékművét, amelyet az 1920-ban indított honvédő fegyveres felkelés emlékére állítottak.
Talpra állás Trianon után címmel rendezett online tudományos konferenciát a Magyarságkutató Intézet. Az előadók átfogóan tárgyalták a békediktátum aláírását követő eseményeket és folyamatokat, az ország gazdasági-politikai konszolidációján át egészen a kultúrpolitika és az egyházak szerepének alakulásáig, de az önálló magyar külpolitika megteremtése és a nemzetközi porondra történő visszatérés is a témák között szerepelt.
Ma újabb állomásához érkezik a trianoni diktátumról szóló megemlékezés-trilógia a Magyarságkutató Intézet szervezésében. Az Összetartozunk! – Trianon 100 című konferenciasorozat mostani előadásai a megcsonkított Magyarország sikeres talpra állását vetítik elénk. Horváth-Lugossy Gábor intézményvezetővel beszélgettünk.
Rendkívül fájó sebnek nevezte Trianont az emberi erőforrások minisztere a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában. Kásler Miklós a járvány elleni védekezés sikeréről és az őt ért támadásokról is beszélt.
„A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
„A Világgazdaság korábban megírta, Gyurcsány Ferenc az elmúlt négy évben összesen kétmilliárdnyi osztalékot vett fel céges érdekeltségeiből. 2016-ban 1.179 millió forintot, 2017-ben 228 millió forintot, 2018-ban 298 millió forintot, 2019-ben pedig 238 millió forintot” – adta tudtul a média az idén februárban. És ez „csak” az osztalék.
