A történelmi Magyarország területén 1918 és 1921 között 13 kérészéletű államalakulat jött létre. Az egyik egy napig sem bírta, a másik fél éven keresztül kacérkodott az önállósággal. Némelyik csendben kimúlt, de olyan is akadt, amelyiket halálos áldozatok árán vertek le. Zömmel a határ menti vidékeken születtek efféle képződmények, de kiskunhalasi központtal is álmodtak önálló entitást.
A korabeli Európában nem volt jó kisállamként működni, ezért akartak az önállósuló nemzetek minél nagyobb területet megkaparintani. Románia nyugati határát a Tiszánál képzelte el, a csehek a szlovákokkal való egyesülést tartották a túlélés zálogának – egyebek mellett ez hangzott el a Magyar Tudományos Akadémia székházában rendezett Trianon 100: a békediktátum földrajzi megközelítésben című konferencián.
Egyetlen módon lehet meghaladni Trianon sokkját, ha egy új közép-európai egységben "oldjuk fel ellentéteinket" - jelentette ki az Országgyűlés elnöke pénteken Nagykanizsán, a helyi református egyházközség által szervezett fórumon.
Ez a kis magyarázat érthetővé teszi a verset, de ugye senki nem téved el, a vers nem a mitológiáról, hanem Trianonról szól, Áprily jellegzetesen szelíd-szomorú fájdalmát osztja meg velünk.
Apponyi Albert gróf (1846-1933), az első világháborút lezáró béketárgyalások magyar küldöttségének vezetője 1920. január 16-án Párizsban – Magyarország érdekében – mondott trianoni védőbeszédének hosszabb részletét sugározza csütörtök délután a Kossuth Rádió – tájékoztatta az MTVA Kossuth csatornaigazgatóságának program főtanácsadója szerdán az MTI-t.
Az Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az első világháborút lezáró trianoni békediktátum aláírásának napját, június 4-ét. Az erről szóló, 2010. évi XLV. törvény kimondta: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Április végén megkezdődhet az Alkotmány utca Kossuth tér felőli végén a Nemzeti összetartozás emlékhelyének építkezése — számolt be a Magyar Nemzetnek Wachsler Tamás.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
Idén minden egészségügyi dolgozónak 500 ezer forintos pluszjuttatást biztosítanak - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió reggeli műsorában.
A gyurcsányi cél ez volt: „visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól…” Mi fűtötte? Az, hogy „ történelmet csinálok. Nem a történelemkönyveknek, arra szarok.”
Ez itt a kérdés – Otthonosabbá tenni a magyar világot. Ezzel a címmel készített negyvenperces beszélgetést az M5-ös művelődési köztelevízió a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójával, Demeter Szilárd székelyföldi íróval, költővel, filozófussal.
