A bankvilág konzervativizmusa és Balassi
Értékes történelmi hagyományokkal és értékrenddel kultúrnemzetként tudunk megjelenni a különböző fórumokon, az én esetemben a pénzügyi és a tudományos területeken, mely az érdekérvényesítésben és a sikeres együttműködésekben döntő jelentőségű – fogalmaz Kovács Levente.
2023. március 12. 08:32

Kovács Levente átnyújtja a Balassi-kardot Peter V. Czipottnak a 27. kardceremónián, Bálint napján a papi szeminárium Boldog Bogdánffy Szilárd-termében – Teknős Miklós/Magyar Nemzet

Harmincnyolc Balassi-verset ültetett át angol nyelvre Peter V. Czipott amerikai műfordító. A Kaliforniában élő irodalmár az idei Bálint-napon Budapesten a 27. kardceremónián vehette át a magyar alapítású nemzetközi irodalmi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot. A szablyát Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára nyújtotta át, őt kérdezte a Gondola.

– Főtitkár úr, az idei kardceremónia a Központi Papnevelő Intézet Boldog Bogdánffy Szilárd-termében került sorra, s ebben a keresztény környezetben jelen volt, sőt magyarul köszöntést is mondott Shawn Kobb, a budapesti Amerikai Nagykövetség kulturális attaséja. Az ilyen tartalmú hírre a XXI. század harmadik évtizedében miért kell figyelmeznünk?

– A diplomácia protokoll az egyik legkifinomultabb szabályrendszerrel bír, így minden szónak, gesztusnak jelentősége van. A külföldre akkreditált magyar diplomaták igen magas szinten beszélik a fogadó ország nyelvét, ez teszi azt lehetővé, hogy a fogadó nép kultúráját, szokásait, gondolkodásmódját mélyebben megértsék, mely a sikeres együttműködések és egymás megértésének az alapja.

Külföldi diplomaták esetén a magyar nyelv tanulása elkötelezettséget és nyitottságot fejez ki az irányunkba. A nyelv elsajátítása a sikeres diplomácia munka egyik kritériuma. A magyar nyelv egy gazdag és szép nyelv, sőt hasznos is. A magyar írók és költők évszázadok óta a térségben világító lámpásként alkottak, így a műveik megismerése kapu a térség és a keresztyén európai kultúra és történelmi látásmód megértéséhez. A magyar nyelv, amint azt az Amerikába szakadt híres fizikusok (Wigner és társai) kapcsán is többször elhangzott, a gondolkodásmódot és a kreativitást is fejleszti. S ne feledjük a magyar nyelvvel az egész Kárpát medencében el lehet boldogulni. A fentiek miatt töltött el az örömmel, hogy Shawn Kobb magyarul szólt hozzánk, s bízom benne, hogy diplomataként sokat fog tudni tenni a kétoldalú kapcsolatok fejlődése érdekében.

– Ön az amerikai irodalmárnak nyújtotta át a kardot, így a Balassi-életmű, ez a magyar érték óceán fölött hajol át. Miért lehet fontos a magyar irodalom magas globális rangját tudatosítanunk a magyar fiatalokban?

– A magyar nyelvért mi magyarok vagyunk a felelősek, ez vonatkozik azokra a magyarokra is, akik idehaza élnek és azokra is, akik a világ bármely távoli szegletén, pl. San Diegóban, ahol Czipott Péter alkot. Ott, az Egyesült Államokban a népek kavalkádja kulturális küzdelmet jelent, hiszen minden népcsoport a saját értékeit szeretné a többiek számára továbbadni. Ez a kulturális küzdelem az értékrend, a vallás, az ünnepek, a nemzeti kultúra és tudás, az ételek, a sport, stb. formájában is jelen van. Péter a középkori magyar költészetet ismerteti meg a minőségi értékek befogadására nyitott amerikai, illetve angolul értő emberekkel.

Ez a kulturális misszió előkészíti az utat számunkra a nemzetközi együttműködések, elfogadás és befogadás területén. Értékes történelmi hagyományokkal és értékrenddel kultúrnemzetként tudunk megjelenni a különböző fórumokon, az én esetemben a pénzügyi és a tudományos területeken, mely az érdekérvényesítésben és a sikeres együttműködésekben döntő jelentőségű. Ahhoz, hogy ez a hatás a következő száz évben is megmaradjon, arra van szükségünk, hogy hirdessük az előző nemzedékek maradandó alkotásait, valamint becsüljük meg a kortárs írókat, költőket, művészeket és tudósokat.

– Az Ön jelenléte évek óta hogyan tudatosítja bennünk, hogy a pénzügyi kultúra a nemes magyar kultúra szerves és fontos része?

– A mai világban talán minden korábbinál jobban szükség van multidiszciplináris műveltségű emberekre, akik a saját szakterületükön messze túlnyúlva látják meg, illetve láttatják meg a mai kihívásokra adandó válaszok hosszú távú következményeit. Ha a butaságból és tájékozatlanságból fakadó előítéleteken túlléphetünk, akkor a bankszakma szépségéről is tudok szólni. A bankár szakma az egyik legkonzervatívabb munka, mely minden külső és belső tevékenységet áthat. Az öltözet a sötét öltöny és nyakkendő, az adott szó örök érvényű, mindennek alapja a bizalom, a tervezés és a hatás pedig emberöltőkben mérhető. A bankalapítás nem hasonlítható a gyorsszerkezetű gyártópavilonokhoz, itt azok lesznek sikeresek, akik sokat és még annál többet is tanultak, azóta is tanulnak, képesek reggeltől késő estig koncentráltan dolgozni, továbbá feddhetetlennek maradni. Talán ezért is tapasztaljuk azt, hogy a legtehetségesebb magyar fiatalok elsődleges célja a bankszakmában elhelyezkedni.

A bankárok hagyományosan a kultúra ismert támogatói, így pl. a festő Nyolcak mecénásai az akkori bankvezetők voltak, a Magyar Nemzet elindulását a két világháború közötti bankszövetség (szerk.: TÉBE) biztosította, a Prima Primissima díj szintén bankárokhoz kötődik, s utolsóként hadd említsem meg, hogy az egyik legjelentősebb tematikus kortárs művészeti gyűjtemény, az Evangélium21 szintén egy bankárhoz kötődik. Persze ez nem véletlen, hiszen Simonyi Károly fizikaprofesszor úr bemutatta, hogy a tudomány, gazdaság és társadalom fejlődését az időben kicsit korábbi kortárs irodalom és művészet inspirálja. Azaz, amint már mondtam a társadalmi, tudományos és gazdasági fejlődésünk érdekében minél szélesebb körben kell megbecsülnünk és támogatnunk jelenkorunk íróit, művészeit és gondolkodóit.

Molnár Pál

gondola
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Krisztusi béke
    Soltész Miklós a szentmisével egybekötött eseményen, Krisztus király ünnepén kiemelte: "olyan időszakban vagyunk, amikor óriási szükség van Krisztus király békéjére, és arra, hogy béke legyen a nemzetek között".
  • Brüsszel kirekeszt
    Hankó Balázs Brüsszelben azt mondta: "jó ha tudják, hogy mi annak a 43 ezer külföldi diáknak is, akiknek a nagy része az önök országaiból van, biztosítjuk a magyar programokat".
  • A bizalom a tudományos életben is kulcskérdés
    Freund Tamás a rendezvényt záró sajtótájékoztatón, az Országházban arról beszélt, az idei WSF egyik fő célja volt, hogy a tudományos közösség párbeszédet alakítson ki a politikai döntéshozókkal, "hogy a politikusok hallgassanak a tudósok tanácsaira".
MTI Hírfelhasználó