Az ellenzéki oldalon 2023 februárjához képest elhanyagolható, érdemi preferenciaváltozást nem eredményező, ugyanakkor egy irányba mutató választói mozgások történtek. Az eredmények szerint az ellenzéki térfélről három párt jutna be a parlamentbe: A Demokratikus Koalíció 12 százalékos támogatottsággal, a Mi Hazánk hat százalékkal és a Momentum öt százalékkal. Viszont a többi, jelenleg parlamenti mandátummal rendelkező párt egy-egy százalékon áll. Ezek: az LMP, a Jobbik, az MSZP és a Párbeszéd.
A Magyar Kétfarkú Kutya Pártnak négyszázalékos támogatottsága van. Az ismeretlen preferenciájúak aránya ugyanakkor ismét emelkedett 2 százalékponttal, így már 38 százalékon áll. Az IDEA felmérése szerint a négy mikropárt helyzete a biztosan szavazók körében sem jobb: együttesen érnek el akkora támogatottságot, mint a Momentum (7%), viszont az öt párt együtt sem rendelkezik akkora választói felhatalmazással, mint a Demokratikus Koalíció önállóan. A DK (19%) mögött a Mi Hazánk következik 9 százalékos támogatottsággal. Ebben a szűk választói szegmensben egyébként már a Magyar Kétfarkú Kutya Párt is eléri a parlamenti bekerülés 5 százalékos szintjét (6%).
Az IDEA Intézet megjegyzi: érdemes odafigyelni rá, hogy az ellenzéki oldalon a politikai erőviszonyok világos tisztázódása zajlik. Elemzők rámutatnak, hogy az elmúlt időszak különböző közvélemény-kutatásai után az IDEA számai is azt mutatják, hogy Gyurcsány Ferenc pártja, a DK kezd egyértelműen a legerősebb ellenzéki erővé válni Magyarországon, miközben egymás után gyűri maga alá a kisebb ellenzéki pártokat. Az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. február 25. és március 16. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.