Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, a Könyvhét is, majd a Költészet napja is – maradt. Az idén nagy hangsúlyt kap a 200 éve született, egykor a bőség kosaráról, a kettős mérce nélküli jognak asztaláról álmodó, világszerte fénylő lángelme életműve.
2023. április 11. 00:04
navega.art.br
A költészet a szellem és a lélek mezsgyéjén Istent kereső kíváncsiság – rögzíti a Rímek szablyaélencímű kötet előszava. A költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összeér – vázolja a Toll és szablya című kétnyelvű antológia bevezetője.
Szavakkal való hatáskeltéssel próbálkozik sok poéta ma is, amikor főleg a képi világ borítja el az emberi elméket.
Saját fájdalmát s örömét dalolja el a jeles rímművészek tömege, és eszükben sincs a szent fát félretenni – igazuk van. A néppel tűzön-vízen át előre törve lobogtatni a nép zászlaját – félrevihet. Ez a XX. század egyik keserű tanulsága.
Az önimádat büszke heverőjén nyugodtan fekvő, füst és kávé között henyélő szóművész már akkor, a XX. században sem kívánkozott elesni a harc mezején. Önmagát önmagával mérte, s tömör aranyból hulló szavai az ÉN istenét zengték.
A XXI. század kihívásai bonyolultabbak, de mondhatjuk úgy is: zavarosabbak.
A kibertér óceánt nyitott a klapanciáknak, fiatal szépségkeresőket ragad el a slam poetry – magyarul: nyekeregös – görcsös erőltetése. Dallamokkal, rímekkel nem bíbelődnek – s így lelik meg boldogságukat, s ezt, ehhez való ragaszkodásukat nem szabad, és nem is lehet elvitatni tőlük.
Versem azé, ki szívem versbe kérte / és nékem elég a barátság érte – fogalmazott József Attila, akinek születésnapja szolgál a Költészet napjaként 59 éve.
Mint tudjuk, szovjet mintára vette át az irodalom ünnepét a magyar kommunista pártvezetőség még 1956 nyarán. Milyen érdekesen olvadhatnak egymásba az ünnepek… A Könyvhét még a Horthy-korszakban, 1929-ben indult, s ehhez kapcsolódott az irodalmi ünnep 1956-ban: akkor a Könyvét egy programpontjaként rendezték meg, átvéve az egy évvel korábban nekilendült szovjet ünneplés mintáját. A „proletár költőnek” kinevezett József Attilához csak 1964-ben kapcsolták az ünnepet, s akkor rögzült az április 11-ei naphoz.
Bevált.
Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, a Könyvhét is, majd a Költészet napja is – maradt. Az idén nagy hangsúlyt kap a 200 éve született, egykor a bőség kosaráról, a kettős mérce nélküli jognak asztaláról álmodó, világszerte fénylő lángelme életműve.
Állítólag Dosztojevszkij fogalmazta meg: A szépség fogja megmenteni a világot.
Vélhetően ez: a szépség adja a Költészet napja vonzerejét. A képernyőről, kibertérből, utcai hirdetésekből ömlő képi zsongás mellett a szavak alkotta képek is létjogosultak maradtak. A versek gondoskodnak arról, hogy a szavakhoz hang és arc is társuljon. S mindezek a szépség egyedi megjelenését kínálják.
És ez az élmény – nemesít.
A versolvasó, versszavaló, verset éneklő ember nemesebb lelkűvé válik, s átélheti a függetlenség magasabbra emelő tapasztalását. Akkor is, ha a rímek szablyaélen táncolnak, ha a dallamok széjjeltündöklenek gyönyörű virágokkal, jó szagú rózsákkal, sokszínű violákkal illatozó mezőkben.
Becsülnünk kell poétáinkat akkor is, ha épp József Attila figyelmeztet: Költő szerelme szalmaláng,
azért oly sebes és falánk.
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
A pápa a Szent Péter-bazilikához vezető kaput megnyitva szimbolizálta a szentévet, és erre az időszakra való összegyűlést is meghirdette. Az első szentév tehát egy lehetőséget biztosított minden katolikus számára, hogy személyes lelki megújulást éljenek meg, és megtapasztalják a megbocsátás kegyelmét – fogalmaz Simicskó István.
"A forrásmegvonás puszta kifogás Budapesttel szemben (...) meggyőződésünk, hogy ez nem más mint újabb eszköz a demokratikusan, széles többséggel megválasztott (magyar) kormány ellen, amelyet az európai elitek nem kedvelnek. A Liga Orbán mellett áll" - szögezte le Paolo Borchia.
A Magyar Péter féle hazugságcunami része annak az agresszív és provokatív stratégiának, amely kezdetektől fogva jellemzi őt, s amely alkalmassá teszi arra, hogy az Orbán ellenes Manfred Weber a kegyeibe fogadja – leplezi le a szélsőséget Bánó Attila.
Maga a pedofilbotrány is fekete hattyú volt: teljesen váratlanul robbant be a közéletbe, förgetegszerű tömeghatást váltott ki – nemcsak tömeghatást, hanem politikusi bukást is –, érdemi magyarázata azóta sincs.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
