Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, a Könyvhét is, majd a Költészet napja is – maradt. Az idén nagy hangsúlyt kap a 200 éve született, egykor a bőség kosaráról, a kettős mérce nélküli jognak asztaláról álmodó, világszerte fénylő lángelme életműve.
2023. április 11. 00:04
navega.art.br
A költészet a szellem és a lélek mezsgyéjén Istent kereső kíváncsiság – rögzíti a Rímek szablyaélencímű kötet előszava. A költészet ott van, ahol a Nap és a tenger összeér – vázolja a Toll és szablya című kétnyelvű antológia bevezetője.
Szavakkal való hatáskeltéssel próbálkozik sok poéta ma is, amikor főleg a képi világ borítja el az emberi elméket.
Saját fájdalmát s örömét dalolja el a jeles rímművészek tömege, és eszükben sincs a szent fát félretenni – igazuk van. A néppel tűzön-vízen át előre törve lobogtatni a nép zászlaját – félrevihet. Ez a XX. század egyik keserű tanulsága.
Az önimádat büszke heverőjén nyugodtan fekvő, füst és kávé között henyélő szóművész már akkor, a XX. században sem kívánkozott elesni a harc mezején. Önmagát önmagával mérte, s tömör aranyból hulló szavai az ÉN istenét zengték.
A XXI. század kihívásai bonyolultabbak, de mondhatjuk úgy is: zavarosabbak.
A kibertér óceánt nyitott a klapanciáknak, fiatal szépségkeresőket ragad el a slam poetry – magyarul: nyekeregös – görcsös erőltetése. Dallamokkal, rímekkel nem bíbelődnek – s így lelik meg boldogságukat, s ezt, ehhez való ragaszkodásukat nem szabad, és nem is lehet elvitatni tőlük.
Versem azé, ki szívem versbe kérte / és nékem elég a barátság érte – fogalmazott József Attila, akinek születésnapja szolgál a Költészet napjaként 59 éve.
Mint tudjuk, szovjet mintára vette át az irodalom ünnepét a magyar kommunista pártvezetőség még 1956 nyarán. Milyen érdekesen olvadhatnak egymásba az ünnepek… A Könyvhét még a Horthy-korszakban, 1929-ben indult, s ehhez kapcsolódott az irodalmi ünnep 1956-ban: akkor a Könyvét egy programpontjaként rendezték meg, átvéve az egy évvel korábban nekilendült szovjet ünneplés mintáját. A „proletár költőnek” kinevezett József Attilához csak 1964-ben kapcsolták az ünnepet, s akkor rögzült az április 11-ei naphoz.
Bevált.
Rendszerek jöttek, rendszerek mentek, a Könyvhét is, majd a Költészet napja is – maradt. Az idén nagy hangsúlyt kap a 200 éve született, egykor a bőség kosaráról, a kettős mérce nélküli jognak asztaláról álmodó, világszerte fénylő lángelme életműve.
Állítólag Dosztojevszkij fogalmazta meg: A szépség fogja megmenteni a világot.
Vélhetően ez: a szépség adja a Költészet napja vonzerejét. A képernyőről, kibertérből, utcai hirdetésekből ömlő képi zsongás mellett a szavak alkotta képek is létjogosultak maradtak. A versek gondoskodnak arról, hogy a szavakhoz hang és arc is társuljon. S mindezek a szépség egyedi megjelenését kínálják.
És ez az élmény – nemesít.
A versolvasó, versszavaló, verset éneklő ember nemesebb lelkűvé válik, s átélheti a függetlenség magasabbra emelő tapasztalását. Akkor is, ha a rímek szablyaélen táncolnak, ha a dallamok széjjeltündöklenek gyönyörű virágokkal, jó szagú rózsákkal, sokszínű violákkal illatozó mezőkben.
Becsülnünk kell poétáinkat akkor is, ha épp József Attila figyelmeztet: Költő szerelme szalmaláng,
azért oly sebes és falánk.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
Rétvári Bence köszöntőjében azt mondta, a Kárpát-medencének ez a bőséges területe mindig vonzó volt a birodalmak számára, ezért minden nemzedéknek meg kellett védenie a beavatkozási kísérletektől.
"Olyan lépésekre, amelyek békés cselekvést imitálnak, szerintem senkinek sincs szüksége ebben a helyzetben" - nyilatkozott a Kreml tisztségviselője, aki elmondta, hogy ezt az álláspontot ismertette Mike Waltz amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóval.
A brüsszeli fordulatot Szijjártó "politikailag megmosolyogtatónak" nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen "teljes komolytalanságára", ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó. "Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre" - sorolta.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak. 
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
