Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke beszédet mond a katolikus templom előtt álló Dessewffy-kereszt újraszentelésén a Csongrád-Csanád vármegyei Maroslelén 2023. május 25-én. A keresztet 1912-ben emelték Dessewffy Sándor egykori csanádi püspök emlékére. MTI/Rosta Tibor
Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke újraszentelte csütörtökön a Csongrád-Csanád vármegyei Maroslele katolikus temploma előtt álló Dessewffy-keresztet, amit 1912-ben emeltek Dessewffy Sándor egykori csanádi püspök emlékére.
Latorcai Csaba, a KDNP ügyvezető főtitkára az ünnepségen azt mondta, a kereszt Krisztus dicsőséges feltámadásának szimbóluma, amely egyszersmind az égiek felé irányítja tekintetünket.
A politikus úgy fogalmazott, szimbolikus a felújított kereszt újraszentelése, hiszen míg Nyugat-Európában éppen eltávolítják a kereszteket, templomokat becstelenítenek meg, keresztény hitükért embereket hurcolnak meg, addig Magyarországon közösen, összefogással megújítjuk e szent szimbólumokat.
Európa elvesztette hitét, és ezzel feladta békéjét és biztonságát - mondta. "Számunkra, magyarok számára a kereszt annak a kétezer éves európai és magyar kultúrának forrása, amelynek köszönhetően a magyarság otthonra talált a Kárpát-medencében. Megmaradtunk, s szellemi és lelki értelemben egyaránt gazdagodunk mind a mai napig" - hangsúlyozta a főtitkár.
Emlékeztetett, a KDNP tavaly novemberben fogalmazta meg a Fogadj örökbe egy keresztet! felhívását, amelyhez folyamatosan csatlakoznak újabb közösségek és magánszemélyek. A kezdeményezés célja, a települések közterein, utak mentén álló keresztek megmentése, felújítása, "hogy örökül hagyjuk azokat a következő nemzedéknek" - fogalmazott Latorcai Csaba, hozzátéve, ez hitvallás is egyben, kiállás meggyőződésünkért.
Fontos ez olyan időben, amikor háború, gazdasági nehézségek és az eltörlés kultúrájának hangzavarában egyre nehezebb hallatni hangunkat és hirdetni az élet igenlését. Minden egyes kereszt felújítása egy-egy igen az életre, tanúságtétel Krisztus, keresztény kultúránk mellett - szögezte le a politikus.
Latorcai Csaba kitért arra is, az elmúlt másfél évtized során a községben számos beruházás valósult meg, amelyhez hozzájárult a helyi polgárok önkéntes munkája is.
A kormány célja, hogy kistelepülésen élni ne életminőségek közötti különbséget, hanem életstílus melletti választást jelentsen. A vidék népszerűségének és megtartó erejének növeléséhez, versenyképes, megélhetést biztosító, helyben elérhető munkahelyekre és magas életszínvonalat nyújtó szolgáltatásokra van szükség - hangsúlyozta a területfejlesztési parlamenti államtitkári posztot is betöltő kereszténydemokrata politikus.
Latorcai Csaba arra kért mindenkit, hogy országszerte folytatódjon a keresztek örökbefogadása, felújítása, állítsanak minél több helyen új, modern kereszteket is a településeken, az utak mentén. "Állítsunk minél több keresztet a békéért" - mondta.
Drimba Tibor polgármester, a KDNP maroslelei szervezetének elnöke arról beszélt, hogy Dessewffy Sándor meghatározó szerepet játszott a település fejlődésében.
-
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
-
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
-
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
-
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
-
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.