Kiss-Rigó László Szeged-csanádi püspök a szentmisén úgy fogalmazott, Isten a történelem ura, aki gondviselő szeretettel a végső cél felé vezeti az egész emberiséget.
Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, a Rudnay Sándor Alapítvány elnöke felidézte, 1992. óta emlékeznek Becket Tamásra, akit 1170. december 29-én saját székesegyházában, a Canterbury-i katedrálisban gyilkoltak meg. Becket Tamást személyes kapcsolatok fűzték Bánfi Lukács akkori esztergomi érsekhez. Így az Esztergom és Canterbury közti kapcsolatok több száz évre nyúlnak vissza. Becket Tamás emlékét Esztergomban a nevét viselő városrész és hegy is őrzi.
A létesítményt Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke áldotta meg. A labdarúgás alkalom arra, hogy a játékosok olyan adottságokat erősítsenek magukban, amelyek "az élet nagypályáján" is hasznosak - fogalmazott.
Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke újraszentelte csütörtökön a Csongrád-Csanád vármegyei Maroslele katolikus temploma előtt álló Dessewffy-keresztet, amit 1912-ben emeltek Dessewffy Sándor egykori csanádi püspök emlékére.
Kiss-Rigó László szerint Európa nyugati felében éppen azok, akik büszkén azt mondják magukról, hogy a demokrácia legmagasabb szintjén élnek, paradox módon “a nihilizmus ideológiai diktatúrájává változtatták társadalmaikat”, és ennek egyértelműen az lesz a vége, hogy “feladják identitásukat, és mindez önpusztításhoz, társadalmi öngyilkossághoz vezet.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
Senjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: a képviselő estében "kilóg a lóláb", nem a gyermekek iránti aggódás, felelősségvállalás motiválja, hanem az egyház iránti gyűlölet.
November 4-ét a kormány 2013-ban nyilvánította hivatalosan is nemzeti gyásznappá. Ekkor, az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének, a szovjet csapatok bevonulásának évfordulóján az áldozatokra emlékezik az ország.
A vérbírók – akiknek ámokfutása elsősorban Kádár, Biszku, Apró, Marosán és a többi, idegen zsoldban állt politikus lelkén szárad, – nem válogattak az áldozatok világnézete szerint.
Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
