Vízerőmű-robbantás: az orosz külügy követel elítélést
Moszkva a "kijevi rezsim" ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon.
2023. június 7. 09:22

foreign policy

Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízierőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.

A tárca közleménye szerint Moszkva a "kijevi rezsim" ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nemcsak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.
   
Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. A létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van - ezek összlakossága 22 ezer ember -, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá.
   
Vlagyimir Leontyjev, az erőműtől öt kilométerre fekvő, elöntött Nova Kahovka polgármestere kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a vízszint valamelyest, egy-két centiméterrel csökkent. Azt mondta, hogy a városban kialakult helyzet kézben tartható.
   
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója bejelentette, hogy megoldódott Nova Kahovka víz- és élelmiszerellátása. A városban rendkívüli állapotot hirdettek ki.
   
A nap folyamán a Dnyeper mentén több településről, mintegy 300 házból körülbelül ezer lakost evakuáltak. Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet.
   
Andrej Alekszejenko, a regionális kormány vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Herszon orosz ellenőrzésű részén a legsúlyosabb helyzet a teljesen elárasztott Oleskiben alakult ki. A háború előtt 24 ezres településről csak speciális járművekkel lehetett evakuálni az embereket az ukrán lövések miatt.
   
A régió Alekszejenko szerint ötezer ideiglenes férőhelyet készített elő az evakuáltak elhelyezésére, de a jövőben továbbiak megnyitására is kész. A vízparti lakosok elszállítására száz autóbuszt állítottak szolgálatba.
   
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött.
   
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén indított büntetőeljárást a kahovkai vízerőmű megsemmisítése miatt.

MTI
  • Bandung árnyékában
    Jelen van az ortodox kereszténység és a dél-amerikai római kereszténység. Jelen van az iszlám. Jelen van Kína és annak afrikai gondozott államai. Jelen van a hindu civilizáció.
  • Ezt a harcot még nem vívtuk meg
    Brutális, kíméletlen szellemi rombolás kell ahhoz, hogy egy kultúra ezt a képességét elveszítse s az adott népet, nemzetet elveszejtse. Nálunk ez az elveszejtés 1900-ban kezdődött.
  • Hazánk legnagyobb energiatárolója
    "A szolnoki beruházás is ahhoz járul hozzá tehát, hogy hazánk energiaellátása minél tisztább, kiszámíthatóbb, biztonságosabb és olcsóbb legyen, hiszen ez szükséges a mindennapi jólétünkhöz és a gazdaságunk versenyképességének erősítéséhez" - jelentette ki Czepek Gábor.
  • A legsötétebb óra
    Ilyenkor kell észnél lenni. A mi sorsunk közvetlenül is tétje ennek a háborús konfliktusnak, ezért mi meggondoltan, kiszámíthatóan, tervezhetően és higgadtan fogunk cselekedni – fogalmaz közösségi oldalán Orbán Viktor.
  • Sepsiszentgyörgy fontos nemzeti erőközpont
    Antal Árpád szerint a 20 ezer fő alatti városok megszűnése körülbelül kétmillió embert, köztük több mint 155 ezer magyart érint, s azt is jelentené, hogy fontos közintézmények zárnának be, mint például a kórház vagy a bíróság.
MTI Hírfelhasználó