Vízerőmű-robbantás: az orosz külügy követel elítélést
Moszkva a "kijevi rezsim" ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon.
2023. június 7. 09:22
foreign policy
Az ukrán fegyveres erők által az ellentámadás keretei között céltudatosan végrehajtott, előre kitervelt terrorcselekménynek minősítette és határozottan elítélte kedden az orosz külügyminisztérium a kahovkai vízierőmű megsemmisítését, valamint a történtek elítélésére szólította fel a nemzetközi közvéleményt.
A tárca közleménye szerint Moszkva a "kijevi rezsim" ezen bűncselekményének megvitatását kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsában, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetben és más nemzetközi fórumokon. A tájékoztatás rámutatott, hogy ukrán részről nemcsak folyamatosan erős tüzérségi tűz alatt tartották a kahovkai erőművet, de a dnyiprói vízierőmű zsilipjeinek megnyitásával a kritikus szintig növelték a vízszintet a kahovkai víztározóban.
Az orosz hatóságok közlése szerint az ukrán tüzérség lövései keddre virradóra tönkretették a kahovkai vízerőmű zsilipjeit, 28 tartószerkezetből 14 összeomlott, aminek következtében szabályozatlan vízleeresztés kezdődött. A létesítmény alatti vízszint a Dnyeperen több mint 12 méterre emelkedett, az elöntött területen 14 település van - ezek összlakossága 22 ezer ember -, és összesen mintegy 80 település kerülhet víz alá.
Vlagyimir Leontyjev, az erőműtől öt kilométerre fekvő, elöntött Nova Kahovka polgármestere kedd este a RIA Novosztyi hírügynökséggel közölte, hogy a vízszint valamelyest, egy-két centiméterrel csökkent. Azt mondta, hogy a városban kialakult helyzet kézben tartható.
Vlagyimir Szaldo, Herszon megye orosz ellenőrzés alá került részének megbízott kormányzója bejelentette, hogy megoldódott Nova Kahovka víz- és élelmiszerellátása. A városban rendkívüli állapotot hirdettek ki.
A nap folyamán a Dnyeper mentén több településről, mintegy 300 házból körülbelül ezer lakost evakuáltak. Az orosz ellenőrzésű bal part alacsonyabb, mint az ukránok kezén levő jobb, ezért ott súlyosabb a helyzet.
Andrej Alekszejenko, a regionális kormány vezetője a Telegram-csatornáján azt írta, hogy Herszon orosz ellenőrzésű részén a legsúlyosabb helyzet a teljesen elárasztott Oleskiben alakult ki. A háború előtt 24 ezres településről csak speciális járművekkel lehetett evakuálni az embereket az ukrán lövések miatt.
A régió Alekszejenko szerint ötezer ideiglenes férőhelyet készített elő az evakuáltak elhelyezésére, de a jövőben továbbiak megnyitására is kész. A vízparti lakosok elszállítására száz autóbuszt állítottak szolgálatba.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma Nova Kahovka, Hola Prisztany és Oleski városba mentőosztagokat küldött.
Az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) terrortámadás címén indított büntetőeljárást a kahovkai vízerőmű megsemmisítése miatt.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.