A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
2023. július 8. 00:01
A női 5000 méteres gyaloglás döntője a 128. Atlétika Magyar Bajnokságon a Nemzeti Atlétikai Központban 2023. július 7-én. MTI/Mónus Márton
A nőknél Takács Boglára, a férfiaknál pedig Boros Bence nyerte 100 méteres síkfutást a 128. atlétikai országos bajnokság nyitónapján a Nemzeti Atlétikai Központban.
A férfiaknál kisebb meglepetésre a 2001-es fedett Eb-n elődöntős és hosszú sérülés után visszatérő Boros Bence volt a leggyorsabb, 10.50 mp-ces idejével öt századdal előzte meg a címvédő Illovszky Dominikot. A hölgyeknél ugyanezen a távon Takács Boglárka országos csúcstartó diadalmaskodott, mögötte a gáton országos rekorder Kozák Luca 10.45 mp-ces egyéni csúccsal és ezüstéremmel hangolt a szombati 100 méteres gátfutásra.
A női gerelyhajítók versenyében Szilágyi Réka nem indult, az Európa-bajnoki negyedik távollétében pedig 58,06 méterrel Moravcsik Angéla nyerte az ob-t.
Palkovits István gyakorlatilag végig egyedül versenyzett 3000 méteres akadályfutásban, és bár időeredményével nem volt elégedett, a stadionnal viszont annál inkább.
"Igazán jó fekvése van a pályának, nekem nagyon tetszett bár egy kicsit kevés víz volt a vizes árokban, de futás közben nem foglalkoztunk vele" - mondta az MTI-nek Palkovits.
Az Európa-bajnoki bronzérmes Madarász Viktória idei legjobbjával győzött 5000 méteres gyaloglásban, ezzel megszerezte 12. magyar bajnoki címét, és Palkovitshoz hasonlóan értékelte a pályát.
"Sok Mondo-pályán versenyeztem már, de ez tényleg a legjobbak közé tartozik" - hangsúlyozta Madarász.
Az ob az első verseny a világbajnokságra épült Nemzeti Atlétikai Központban. Amint a bajnokság sajtótájékoztatóján elhangzott, tesztelték többek között az akkreditációs zónákat, a büféket, vagy a dobóatléták Benz típusú ketrecét, melyből összesen három van Európában. Most avatták fel versenyen a bemelegítőpályát a Kis-Duna túloldalán, a Csepel-szigeten, ahonnan elektromos autókkal hozták át az atlétákat a stadionba.
A budapesti vb-t, amely Magyarország történetének legnagyobb sporteseménye lesz, augusztus 19. és 27. között rendezik a Nemzeti Atlétikai Központban, valamint az utcai futó- és gyalogló versenyeknek otthont adó Hősök terén.
Ha túl sok a „zöld” erőmű, a borotvaélen táncoló energia egyensúly felborulhat, és az áramszolgáltatás lavina szerűen összeomolhat. Márpedig a modern civilizáció az elektromosságra épül. Áram nélkül leáll az Internet és a számítógép, nem működik a TV, a rádió, a telefon, nem lehet bank kártyával fizetni, leállnak a szivattyúk, nem lehet benzint tankolni, és előbb utóbb már víz sem jön a csapokból.
Nemcsak Európa békéjét, hanem a világbékét is előmozdítaná, ha Ukrajnával együtt Oroszországot is felvennénk az EU-ba. Ehhez azonban nemcsak a kijevi korrupciót, hanem a brüsszeli korrupciót is föl kellene számolni.
Felszállt a fehér füst, a konklávé csütörtöki harmadik szavazása sikeres volt, Robert Prevost amerikai bíboros lett a katolikus egyház 267. pápája XIV. Leó néven.
Ma mindennél fontosabb, hogy újra béke legyen: az európai jövőt nem áldozhatjuk fel a háborús készülődés oltárán – hangsúlyozta a KDNP európai parlamenti képviselője csütörtökön közösségi oldalán, adta tájékoztatásul a Kdnp.hu.
A DK-s Vadai Ágnes kérdéseire való válaszolás már szokásszerűen Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes mindennapjai részévé vált. Talán még egy hét sem telt az előző levélváltásuk óta (amiről itt számoltunk be), de máris itt az újabb kérdés. Vadainak vagy fel sem tűnik, hogy a hangulatkeltő kérdéseivel nem a kormányt, a kereszténydemokratákat, hanem a keresztény, hívő embereket, a felekezeteket, jelen esetben konkrétan a Magyar Katolikus Egyházat támadja, vagy direkt ez a célja.