Soltész Miklós a Magyarországi Református Egyház országos óvodaprogramja keretében megvalósult berettyóújfalui Szivárvány Református Óvoda átadásán, a Tiszántúli Református Egyházkerület regionális zárórendezvényén hétfőn azt mondta, a program keretében az országban 66 óvodát adtak át, ebből 46 új építésű. A legtöbb intézmény a tiszántúli egyházkerületben épült - tette hozzá.
Utoljára frissítve: 2023. szeptember 18. 21:03
2023. szeptember 19. 00:01
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára beszédet mond a megújult Szivárvány Református Óvoda átadásán Berettyóújfaluban 2023. szeptember 18-án. MTI/Czeglédi Zsolt
A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerint a református egyház bátorságát jelzi az óvodaépítési program kezdeményezése, amit a katolikusok és az evangélikusok is követtek.
Soltész Miklós a Magyarországi Református Egyház országos óvodaprogramja keretében megvalósult berettyóújfalui Szivárvány Református Óvoda átadásán, a Tiszántúli Református Egyházkerület regionális zárórendezvényén hétfőn azt mondta, a program keretében az országban 66 óvodát adtak át, ebből 46 új építésű. A legtöbb intézmény a tiszántúli egyházkerületben épült - tette hozzá.
Az egyház által megvalósított program ugyanakkor nemcsak fizikai, hanem lelki, szellemi építkezés - hangoztatta az államtitkár, megemlítve, hogy a református egyház 1999-ben nevezte el a régi óvodát a szivárványról, akkor, "amikor még nem volt jele az újkori szivárványmozgalomnak".
Hozzáfűzte: a szivárvány a szövetségkötés szimbóluma. Kérte és biztatta szülőket: "ne üljenek fel új szivárványos dolgoknak, azok a gyerekeket tönkreteszik".
"Vegyük vissza a szivárvány értékét", jelét, mert az örök: több ezer éves, a teremtett világnak, "a teremtett környezetünknek" az alapja - hangoztatta.
Soltész Miklós kérte az óvodapedagógusokat, hogy a szülőkkel és a református egyházzal egységben és szövetségben, a szülőket pedig, hogy az óvoda dolgozóival és a református egyházzal, lelkészeivel szövetségben neveljék a gyerekeket.
Ha ez sikerül - tette hozzá -, akkor "mindenféle őrülettel, mindenféle, a teremtett világ elleni küzdelemmel szemben fel tudjuk venni a versenyt, a küzdelmet".
"Vállaljuk mind a családokért, mind a teremtett világért, mind a keresztény értékekért azt a szövetségkötést, amiért építjük ezeket az óvodákat" - biztatta a berettyóújfalui óvoda átadásán jelen lévőket az államtitkár.
Fekete Károly tiszántúli református püspök jelezte: az országban 35 milliárd forintot fordítottak a beruházásokra, ebből egyházkerületükben 10,8 milliárd forintból 23 óvoda épült, illetve újult meg az elmúlt négy esztendőben.
A püspök az óvodai munka alapjának a Jézustól tanult figyelmes, kereső és közösségteremtő szeretetet és a szelíd jószívűséget nevezte. Azt mondta, "az anyaszentegyházban a teremtő Isten mennyei örömének alanyai lehetünk", az új óvoda birtokbavétele örömet szül, hozzájárul, hogy "az öröm ne zárványosodjon el", hanem alapérzéssé váljon.
Vitányi István (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az óvoda a jövő közösségéé; akik óvodát építenek, bíznak a jövőben, jövőt építenek.
Muraközi István (Fidesz-KDNP), Berettyóújfalu polgármestere a település és a református egyház régmúltban gyökerező és ma is virágzó együttműködését méltatta.
Hegymegi Enikő óvodavezető jelezte: az új egyházkerületi óvodában 4 csoportban 120 gyereket tudnak elhelyezni. A beruházás 769 millió forint kormányzati és zsinati támogatásból, 155 milliós egyházkerületi forrásból valósult meg az önkormányzat által adományozott területen.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
Tusványos egyik panelbeszélgetésében az Európai Unió kereszténydemokrata gyökereit, jelenlegi állapotát és jövőbeli lehetőségeit vitatták meg. Ennek kapcsán beszélgettünk Nádor Koppány Zsomborral, a Szent István Intézet kutatási igazgatójával, aki a miniszterelnök-helyettes tanácsadója is.
Surján László, a KDNP tiszteletbeli elnöke, volt népjóléti miniszter és EP-alelnök interjút adott lapunknak a kereszténydemokráciáról, Európai Unióról, kampányról és eldurvult közéletről, személyes hitéről.
Azbej Tristan, a Külgazdasági és Külügyminisztérium üldözött keresztényeket segítő programokért felelős államtitkára új Facebook-bejegyzésében ismételten arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztények elleni támadások Európában már nem elszigetelt esetek, hanem egyre inkább mindennapossá váló jelenségek.
Bódis László hangsúlyozta azt is, hogy az idéntől a középiskolától kezdve az egyetemi képzés legvégéig minden képzési szinten elérhető egy vállalkozói program a tehetséges fiatalok számára.
A tettlegességnek semmi köze sincs a demokráciához. A demokrácia egyik szerepe éppen az, hogy elejét vegye a tettlegességnek – legalább a politikai életben. A baloldal ezt az Európai Unióban sem tanulta meg. Valamikor Rajk-perek, majd az 56-os szabadságharc után tömeges kivégzések jellemezték a baloldal demokráciáját.
