Novák Katalin elmondta, a Demográfiai Kerekasztal nem döntéshozó, kormányzati fórum. A testület javaslatokkal tud tenni a kormánynak, és arra tudja felhívni az embereket, hogy ők is járuljanak hozzá a közös gondolkozáshoz - tette hozzá.
2023. november 6. 20:15
Novák Katalin köztársasági elnök, a testület elnöke (b7), valamint Marton Zsolt váci püspök, elnöki tanácsadó, Freund Tamás, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Nagy Anna, az Egyszülős Központ elnöke, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára, Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár elnöke, Sztojka Attila roma kapcsolatokért felelős kormánybiztos, Demény Pál közgazdász, demográfus, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének elnöke, Schanda Tamás, az államfő kabinetfőnöke, Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért elnöke, Czeizel Barbara, a Korai Fejlesztő központ vezetője, Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója és Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a testület tagjai (b-j) a Demográfiai Kerekasztal alakuló ülésén a Sándor-palotában 2023. november 6-án. Az államfő által életre hívott Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá tudjon válni. MTI/Máthé Zoltán
A Demográfiai Kerekasztal célkitűzése, hogy Magyarország csökkenő népességű országból növekvő népességű országgá váljon - jelentette ki Novák Katalin államfő az általa életre hívott testület hétfői alakuló ülésén Budapesten, a Sándor-palotában.
Novák Katalin, aki a testület elnöki tisztét is betölti, azt mondta: az elmúlt tizenhárom évben komoly eredményeket tudtak elérni és olyan pozitív irányba mozdult el az ország demográfiai értelemben is, amelyre alig-alig van példa a fejlett nyugati országokban.
Magyarország a sereghajtókból a középmezőnybe került - mutatott rá. Emlékeztetett, 2010-ben fogalmaztak meg az igényt, hogy legyen családbarát fordulat.
Az államfő kijelentette: a családbarát fordulatot sikerült megvalósítani, a demográfiai fordulatot azonban még nem.
A Demográfiai Kerekasztal életre hívásának célja, hogy a demográfiai fordulatot is megvalósítsuk - hangsúlyozta Novák Katalin, majd úgy fogalmazott: "nem kevesebbet tűznék ki magunk elé, mint azt, hogy legyünk az elsők Európában, legyen Magyarországon egy olyan demográfiai fordulat, amelynek köszönhetően Magyarországon lesz a legmagasabb a gyermekvállalási kedv és amellyel meg tudjuk fordítani a több mint négy évtizedes negatív tendenciát, és egy csökkenő népességű országból egy növekvő népességű országgá tudunk válni".
Hozzátette: úgy gondolom, hogy elindíthatunk egy olyan mozgalmat, folyamatot, amelyhez ha sokan kapcsolódnak, akkor meg tudjuk valósítani ezt a demográfiai fordulatot.
Novák Katalin hangsúlyozta, Magyarország már több mint négy évtizede néz szembe a "demográfiai téllel", amely félő, hogy "demográfiai jégkorszakba fordul", ha nem teszünk ellene valamit.
Egyetlen olyan jóléti ország sincsen, ahol elegendő gyermek születne ahhoz, hogy fenntartsák a népesség számát - mondta.
A köztársasági elnök szólt arról, hogy a demográfiai probléma orvoslására lehet logikus válasz az, hogy "kívülről pótoljuk a szükséges erőforrásokat, a születendő gyermekek helyett a bevándorlása támaszkodunk".
Sok országban ezt a választ is adják erre a problémára, "mi viszont Magyarországon ezzel szemben azt mondjuk, hogy mi nem a bevándorlásban, a tömeges migrációban látjuk a népesedési problémáknak a megoldási lehetőségét, hanem a gyermekek születésének támogatásában" - mondta Novák Katalin, kiemelve: Magyarország a családokra, a gyermekekre helyezi a hangsúlyt a tömeges bevándorlás helyett.
Az államfő megjegyezte azt is, hogy a magyar emberek egyértelműen letették voksukat a gyermekvállalás és a családalapítás támogatása mellett.
Novák Katalin elmondta, a Demográfiai Kerekasztal nem döntéshozó, kormányzati fórum. A testület javaslatokkal tud tenni a kormánynak, és arra tudja felhívni az embereket, hogy ők is járuljanak hozzá a közös gondolkozáshoz - tette hozzá.
A Demográfiai Kerekasztal az állami és a civil szféra, az egyházak, valamint a tudományos világ képviselőinek együttműködésén alapuló konzultatív és javaslattevő fórum. A testület titkára Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára.
A kerekasztal tagjaként az alakuló ülésen jelen volt Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke, Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) elnöke, Kincses Áron, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke, Bugár Csaba, a Magyar Államkincstár (MÁK) elnöke, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke, Deli Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) rektora, Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház főigazgatója, Szita Károly, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) elnöke, Sztojka Attila kormánybiztos, Fűrész Tünde, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért (KINCS) elnöke, Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnöke, Nagy Anna, az Egyszülős Központ elnöke, Czeizel Barbara, a Korai Fejlesztő vezetője, Marton Zsolt elnöki tanácsadó, Demény Pál György demográfus és Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár.
A 90 esztendős Demény Pál György magyar származású közgazdász, demográfus, az MTA külső tagja a modern demográfia egyik legelismertebb tudósa. 2017-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki, 2018-ban ő lett a Szent István Rend kitüntetettje.
Füllent a fősodor sajtó, amikor azt szajkózza: a tudósok nagy többsége szerint a széndioxod káros, az okozza a felmelegedést. A valóban neves tudósok épp az ellenkező véleményen vannak.
A Földön található hatalmas mennyiségű víz halmazállapot-változásainak köszönhetően működik a Föld-légkör rendszerben egy olyan természetes önszabályozó mechanizmus, amelynek a hatására kialakul a fizikailag lehetséges maximális üvegházhatás, amely tovább már nem növelhető, akármennyi széndioxidot bocsátunk ki.
Amit posztmodernként emlegetünk, az éppenséggel a modernitás része, agonizálásának mintegy végső stádiuma, s nem valamiféle kimenet belőle. A posztmodern végsősoron egy dezorganizáló merénylet, méregkeverés, gyilkos szellem – fogalmaz Frenyó Zoltán.
Megyünk tovább a régi úton, vagy végre a saját kezünkbe vesszük a sorsunkat és komolyan vesszük a saját biztonságunkat? Az európai védelem megerősítése nem elsősorban Ukrajnáról szól. Ez egy több évtizede zajló folyamat, amit most fel kell gyorsítanunk, hatékonnyá kell tennünk - fogalmaz Hölvéníi György.
Azon dolgoznak, hogy segítséget nyújtsanak az édesanyáknak abban, hogy biztonságban érezzék magukat, vállalhassanak gyereket, és föltegyék az életük egy részét arra, hogy felnevelik őket - mondta.