Kós Károly emléke
Mottója igy szól: „Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.”
2023. december 16. 12:20

A budapesti Wekerletelep általa tervezett két épületének egyike – wikipedia

Egy személyben épitész,iró,grafikus,szerkesztö,könyvkiadó,egyetemi tanár és politikus volt: 140 évvel ezelött Temesváron született 1883. december 16-án Kós Károly.

Kós Károly Karl Kosch néven szepességi szász származású ágostai hitvallásu evangélikus négy- gyermekes posta- tisztviselő egyetlen fiaként született.

Édesanyja, Sidonia Sivet, francia–osztrák származású hölgy volt.

Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református kollégiumban végezte, ezután a budapesti József Nádor Műegyetem mérnöki szakon volt hallgató, majd két év múlva átiratkozott az építész szakra, ahol 1907-ben szerzett diplomát

Kezdő építészként különböző építészeti irodákban dolgozott Budapesten, majd Székelyföld építészetét tanulmányozta. Tervezői munkájában késöbb elsősor- ban a kalotaszegi népi architektúra, az erdélyi népmű- vészet és történelmi építészeti emlékek motívumait tanulmányozta és igyekezett felhasználni.

1912-ben“Régi Kalotaszeg“ címen illusztrált építészeti tanulmányát a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Czigler-érmével tüntették ki. 1916-ban őt bízták meg a Mátyas templomban IV. Károly király koronázási ünnepsége díszleteinek tervezésével.

1910-ben földet vásárolt a kalotaszegi (Alszeg) Sztánán, felépítette nyaralóját (későbbi lakóházát) és feleségül vette a türei református lelkész leányát, Balázs Idát.

1917–1918 során állami ösztöndíjjal Isztambulba ment tanulmányútra.

Liszt Intézet Magyar Kulturális Központ Párizs | Kós Károly – a 20. század  „legmagyarabb” építésze

Liszt Intézet

Mint egyetemi tanár leköszön budapesti állásáról és ahogy ö mondja: „hazamegyek Erdélybe“, mert ott szükség van rám.

1924-ben írótársaival megalapította az erdélyi írók önálló könyvkiadó vállalatát, az Erdélyi Szépmíves Céhet, amelynek megszűnéséig, 1944-ig tagja volt.

Egyik alapító tagja volt az 1926-ban alakult helikoni közösségnek, amelynek folyóiratát, az Erdélyi Helikont 1931-től ő szerkesztette. 1948–49-ben a Világosság című kolozsvári lap belső munkatársa volt.

Élete során több közéleti szerepet vállalt: 1912 telén Sztánán Kalotaszeg címmel lapot indított, 1921-ben Paál Árpáddal és Zágoni Istvánnal közösen megjelentette a Kiáltó szó című röpiratot.

1921-ben alapító tagja volt az Erdélyi Néppártnak.

 

Kós Károly-rajzok – Köztérkép

kozterkep

1922-ben Vasárnap címmel képes politikai újságot indított és szerkesztett.

1944 őszén sztánai otthonának a románok által történö kifosztása után Kolozsvárra menekült.

A második világháború után, Románia demokratikus átalakulásban reménykedve, politikai szerepet vállal és a Magyar Népi Szövetség Kolozs megyei elnöki tisztségét töltötte be, ezt követöen majd 1946–1948 között nemzetgyűlési képviselő volt.

1940-től a kolozsvári Mezőgazdasági Főiskolán mező -gazdasági építészetet tanított. 1945-től a főiskola dékánja, majd 1953-ig tanára volt.

Mottója igy szól: „Megtanultam megelégedni azzal, amit a sors számomra juttatott: az egészséget, a családomat és az Úristennek azt a sok-sok szépségét, amit az emberek nem tudnak elrontani és megcsúfolni, s ami ingyen ajándékként jut minden embernek, csak a szemét kell kinyitni a látásra, fülét a hallásra és lelkét a befogadásra.”

Így hagyta örökül üzenetét az erdélyi polihisztor.

Négy gyermekük közül Kós Balázs (1912–1967) mezőgazdasági szakíró, szerkesztő, Kós András (1914–2010) szobrászművész, Koós Zsófia (1916–1990) színésznő, ifj. Kós Károly (1919–1996) néprajzkutató, író lett.

Pro Universitate érdemrendet vehetett át dr. Makovitzky József – Semmelweis  Hírek

Makovitzky József heidelbergi magyar professzor – semmelweis.hu

Kós Károly számtalan díj és elismerés tulajdonosa, 1977. augusztus 24-én halt meg Kolozsváron 93 éves korában. Családi sirboltja a kolozsvári, házsongárdi temetöben van.


Prof. Dr. em. Makovitzky József (Heidelberg és Freiburg i. Br)

gondola
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Bűnözők a törvényhozásban
    Sajnos a brüsszeli garnitúra is alvilági jegyeket mutat. Évekkel ezelőtt egy ciprusi politkusnőnek hatalmas összeg jelent meg a bankszámláján. Lebukott, de azóta is az Európai Bizottságban ül. Egy görög európai parlamenti tagot pedig a belga rendőrség hosszú ideig lakat alatt tartott, mert döbbenetesen nagy korrupciós botrányban lebukott. A felsőbb garnitúra elérte, hogy kiengedjék, visszament az Európai Parlamentbe, és szavazott is.
  • A woke-rögeszme elporlasztása
    A magyar kormány a konzervatív értékeket védi példásan, és olyan erkölcsi vezetést alakított ki, amiről az egész Nyugat példát vehet - hangsúlyozta Julio Ariza.
  • Teremtésvédelem
    A szemétnek a tárolóban a helye, nem az utcán és nem az erdőben. Ennek az akciónak pedig nemcsak az a jelentősége, hogy visszaadják az erdőt eredeti rendeltetésének, hanem a példamutatás is, hogy tisztaságnak, rendnek kell lenni, nemcsak a portákon, a saját házunk előtt, hanem az olyan közös területeken is, mint az erdők.
  • Geert Wilders: Orbán Viktor bátor vezető
    Merkelék, amikor megnyitották a határokat, veszélybe sodorták az európai keresztény civilizációt. A konzervatívok azonban nem süllyedtek bele ebbe a "politikai mocsárba", hanem az emberek mellé álltak, és ezért támogatják őket a szavazók, akinek már elege van abból, hogy lábbal tiporják az értékeiket - fejtette ki a Szabadságpárt elnöke.
MTI Hírfelhasználó