Kairói a Kairosznál
Egyértelmű volt, hogy az irodalomtörténeti jelentőségű ez évi kötetet is szívesen adtuk ki, hiszen ezáltal részesei lehettünk ennek a nem mindennapi eseménynek – fogalmaz Szalai Katalin, a Kairosz Kiadó vezetője.
2024. február 18. 22:19

preshaz.eu

Nem könyv, hanem mérföldkő, a magyar, és talán az arab irodalomörténet mérföldköve – hangzott el a Balassi Bálint-emlékkard 28. ceremóniáján a Központi Papnevelő Intézet dísztermében. Szalai Katalint, a Kairosz Kiadó vezetőjét kérdezte a Gondola.

– Igazgató Asszony, Balassi Bálint versei több mint 400 évet vártak arra, hogy arabul is megjelenjenek. A Kairosz Kiadó most piacra bocsátotta a Szavak ösvényein című kétnyelvű kötetet, amelyben 29 Balassi-vers olvasható magyarul és arabul. Miért érezte fontosnak e könyv megjelentetését?

– A Kairosz Kiadót régi szálak fűzik mind Balassihoz, mind pedig Balassi kardtársaihoz, és nem utolsósorban a díj kitalálójához, a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnökéhez, Molnár Pálhoz. Már 2001-ben, majd 15 év elteltével, 2016-ban megjelentettünk egy-egy antológiát a Balassi-kardot elnyerő költők és műfordítók műveiből. Akkor még csak egy-egy költemény idegen nyelvű változatának közlésére vállalkoztunk, majd 2022-ben Toll és szablya címen Czipott Péter, az akkor díjazott, Kaliforniában élő műfordító Balassi-fordításait öntöttük könyv formába két nyelven, összesen 38 verset tartalmazott a kötet a tanulmányokon kívül, természetesen két nyelven. Büszkék vagyunk arra, hogy már ennek a kötetnek is a kiadója lehettünk, hiszen az eladott vagy eladható példányszámon messze túlmutat az ilyen jellegű könyvek értéke.

Szavak ösvényein. Balassi költészetének útkeresése az arab világban

kairosz.hu

Kiadónk alapítója, Bedő György vallotta, hogy a könyvkiadás nem egyszerűen vállalkozás, üzlet, hanem éppen a nevünk által jelzett kegyelmi idő megragadása, azaz törekvés az értékek megőrzésére, a halhatatlanságra. Ilyen előzmények után egyértelmű volt, hogy az irodalomtörténeti jelentőségű ez évi kötetet is szívesen adtuk ki, hiszen ezáltal részesei lehettünk ennek a nem mindennapi eseménynek.

Szalai Katalin – facebook

 

– A műfordító, a kairói Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar hogyan segítette e különleges kihívás megválaszolását?

– Bizony, az elsősorban latin betűkre kitalált, Magyarországon használatos tördelőprogramok nem igazán szerették az arab nyelvű szövegeket. Abdallah amellett, hogy mellesleg lefordított 29 Balassi-verset arab nyelvre, nagy segítségünkre volt a könyv formába öntésében is. Elakadt a szavunk, amikor az egyiptomi műfordító az első tördelt változatunkra azt üzente Németh Ilonának, az ugyancsak vállalkozó kedvű tördelő munkatársnőnknek, hogy legyen szíves egy szebb arab betűtípust választani mert az általa alkalmazott betűket az arab olvasók nem annyira kedvelik. Mit is mondjak... nagy levegőt vettünk, és ettől fogva Abdallah beállt a kiadó műszaki szerkesztői közé – segítségével megoldottuk a legnehezebb feladatokat is.

Abdallah Al-Naggar, a Balassi-versek fordítója és Molnár Pál, a kötet szerkesztője – Molnár Csenge Hajna felvétele

– Minthogy a Kairosz az egyik leginnovatívabb kiadó hazánkban, a mostani, próbára tevő nyelvi feladvány milyen további megújító kísérletre bátorítja a szervezetet?

– Igazán köszönöm az innovatív jelzőt, de én inkább azt mondanám, mi vagyunk a hazai könyvkiadás „fenegyereke”: elvállalunk minden olyat, amit más kiadók ilyen-olyan megfontolásból nem mernek vagy nem akarnak kiadni. Nagyon szeretjük a kihívásokat, nemigen fogadjuk el a lehetetlent a szakmában. Sok-sok évvel ezelőtt az egyházatyák írásait közlő és elemző sorozatunkban, a Catenában már jól kezeltük az ógörög, szír és héber szövegeket, de később sem riadtunk el a mongol vagy ószláv szövegek közlésétől. Nemrégiben jelentettünk meg egy a nyelvészetben kimagasló jelentőségű tudós, Gregor Ferenc által jegyzett munkát, A szlovák nyelv magyar elemei címmel. Terveim között szerepel egy kazah nyelvkönyv is...

gondola
  • Magyar győzelem a hazai futballban
    Íme, itt van a lehetőség a lengyel-svéd edző előtt. Jusson be a Konferencia-liga csoportkörébe, és vigye csapatát az egyenes kieséses szakaszban tovább. Már a jövő tavasszal telt ház lesz a Sóstói Stadionban, még Diósgyőrből is érkeznek nézők. Ezért kapja hatalmas fizetését a lengyel-svéd edző.
  • Nobel-díjas írók nevetségessé tétele
    „A papírforma azért van, hogy felborítsuk, és mi ezt megtettük ezen a hétvégén. Úgy gondolom, talán egy kicsit lebecsültek minket az emberek. Nem sikerült túlságosan jól a legutóbbi világversenyünk, és mindenki abból indult ki, de mi jó csapat vagyunk, jó a csapategység, úgyhogy nagyon jól tudunk küzdeni – rögzítette Pásztor Noémi.
  • Limoges-i Krisztus-korpusz Homokbödögéről
    Azzal, hogy közgyűjteményi központtá is válik a magyar nemzet múzeuma, lehetőség nyílik arra, hogy az ország minden múzeumának erőforrását bevonva, együtt gondolkodva a magyar nemzet közösségének egészével tudjunk haladni az értékőrzés útján - tette hozzá Latorcai Csaba.
  • A budapestiek állják a "milliárdos Gyurcsány-számlát"
  • A vértanú – szörnyű történelmi párhuzam
    Látjuk a baljós jeleket, a balliberális politikai oldal romboló munkáját, és eszünkbe jut, hogy ezek elődei egykor mekkora károkat okoztak hazánknak. Látjuk, hogy ma is vannak könnyen félrevezethető emberek, akikre hatnak a hangzatos ígéretek, a látványos külsőségek, a szemfényvesztő gesztusok, s újabban azok a trükkök, amelyekkel mindezt nemzeti színű csomagolásban tálalják a közönségnek
MTI Hírfelhasználó